Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

294 lezők kárára elkövetett cselekmények miatt mint pótmagánvádló* fellépni, hanem a közadósnak a Btk. 414. §-ába ütköző cselekménye miatt minden egyes hitelező, vagy közülök többen is mint pótmagánvádlók felléphetnek. 199. Semmiségi ok, hogy az esküdtek szavazásánál a pótesküdtelc is jelen voltak. (Curia 1902. évi április 7-én 3135. sz.) A m. kir. Curia : Az esküdtbíróság Ítélete az annak alapjául szolgáló tárgyalással együtt a BP. 384. §. 5. pontja s a BP. 367. §. harmadik bekezdése alapján a BP. 437. §. második bekezdése értelmében megsemmisíttetik s az esküdtbíróság uj esküdtszéki tárgyalás tartására s a megfelelő további eljárásra utasitttatik. Indokok : Az ítélet ellen a BP. 367. §. harmadik bekezdése és a BP.*384. §. 5. pontja alapján a kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be a miatt s azt a koronaügyész is fentartotta, hogy az esküdtek szavazásánál a pótesküdtek is jelen voltak. Az esküdtszék tagjai a BP. 348. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint, a BP. 345. §-a értelmében kisorsolt 12 esküdt, mig ellenben a BP. 346. §. értelmében kisorsolt pótesküdtek az esküdtszék tagjaivá csak akkor lesznek, ha valamelyik esküdtszéki tag; helyébe beléptek. A BP. 367. §. harmadik bekezdésének rendelkezése szerint a szavazásnál csak az esküdtek lehetvén jelen és pedig semmiség terhe alatt, kétségtelen, hogy e jelenlétből a pótesküdtek kizárvák s semmiséget képez azoknak a jelenléte. A BP. 427. §. első bekezdése értelmében a BP.-nak megfelelően alkalmazandó 384. §. 5. pontja alapjául tehát a semmiségi panasznak hely adandó s az ítélet és tárgyalás megsemmisítésével a megfelelő további eljárás volt elrendelendő. 200. Ha a sértett az elsőfokú Ítélet ellen a magánjogi igény miatt felebbezett volt, a másodfokú itélet ellen mint pótmagánvádló semmiségi panaszszal élhet. (Curia 1902 április 7. 758/902. sz. a.)