Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

273 fizetése ellen s a vádlott eljárása már ekkor gyanúsnak tünt fel előtte : mind a mellett a vád tárgyát képező bűncselekmény és annak elkövetője a magáninditványra jogositott Jósziv-Egyesületnek a dolog természete szerint csak akkor juthatott biztos tudomására, midőn a sorsjegy jogszerű tulajdonosa T. S. is jelentkezett a nyeremény felvétele végett, a mi pedig csak 1900 deczember elején történt s minthogy a feljelentés T. S. jelentkezése után iqoo deczember 4-én s igy a Btk. 112. §-ában előirt törvényes határidőn belül beadatott, a magánfél inditványozási jogának elévülésére fektetett védekezés alappal nem bir. (1901 augusztus 6. 4812. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasitattik. Indokok: A BP. 437. §-ának 1. bekezdése értelmében — a 426. §-nak 4. pontja esetében — a kir. Curiának határozata a kir. itélő tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítandó. A fen forgó esetben a kir. itélő tábla való tény gyanánt azt fogadta el, hogy vádlott a kihúzott, de fel nem vett főnyeremények időközönkénti közzétételéből a vád alapjául szolgáló 4576/99. számú «Jósziv» sorsjegy adatait merítvén — mely sorsjegy ekként soha az ő birtokában nem volt — ezek alapján koholt előadással és koholt bizonyítékkal — különösen ama valótlan állítás alapján,, hogy ez a sorsjegy birtokában történt megsemmisülés által elveszett, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél az eme sorsjegyre vonatkozó megsemmisítési eljárást kérte és a megsemmisítést elrendelő birói határozat hozatalát is eszközölte ki abból a czélból, hogy az ily uton ravasz fondorlattal tévedésbe ejtett Jósziv-Egyesületet 10,000 frtnyi, vagyis 20,000 K főnyeremény kifizetésére rávegye, e nyeremény kifizetését az emiitett egyesületnél szorgalmazta. Minthogy a vádlott által első sorban a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ejtetett tévedésbe, a tévedésbe ejtett és megkárosított személy azonossága pedig nem fizikai, hanem jogi értelemben veendő és ezért Taub Sándor sértett érdekeit képviselő bíróságnak tévedésbe ejtése magának a sértettnek tévedésbe ejtésével azonosnak tekintendő: ennek figyelembevételével és a csalás kísérletének egyéb ismérveinek fenforgása folytán s a kir. itélő tábla által valónak elfogadott tett a Btk. rendelkezései Büntetőjogi Döntvénytár. II. l8