Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

235 kezdése szerint helyt nem foghat, köteles az elnök annak a tanúhoz intézését, illetőleg a feladást megtiltani, vagy a 4. bekezdés esetében a kérdést módosítani. Ebből nyilvánvaló, hogy a kérdezést a feltenni kivánt kérdés előterjesztése előtt kizárni sem az elnök, sem a bíróság nem jogosult. Ebből a szempontból a BP. 384. §-ának 9. pontjánál fogva emelt semmiségi panaszszal megtámadott ama körülmény, mely szerint az esküdtbíróság meg nem engedte, hogy a Cs. V. Zs. vádlott védője H. J.-hez mint sértett félhez kérdéseket intézhessen, szabálytalanságot látszik magában foglalni. Mégis el kellett utasítani e semmiségi panaszt, mert H. J. és V. Zs. kölcsönösen mint vádlottak és sértettek állván egymással szemben az esküdtszék előtt, a kölcsönös vád szoros összefüggésénél, nemkülönben H. J.-nek V. Zs. irányában az egész tárgyalás folyamán tanúsított ellenséges magatartásánál és ama fentartott nyilatkozatánál fogva, hogy V. Zs. az ő életére tört, H. J. tanuként esküre bocsátható semmi esetre sem volt és igy nyilvánvaló, hogy a védő részéről hozzá intézni kivánt kérdés mellőzése az Ítéletre nem volt befolyással. A BP. 385. §-ának \. a) pontja szerinti semmiségi panasznak sem volt hely adható ; mert az esküdtek által hétnél több szavazattal valóknak elfogadott tényeket az esküdtbíróság is valóknak fogadta el, mivel az esküdtek határozatával szemben a BP. 371. §-át nem alkalmazta. A m. kir. Curia pedig a BP. 437. §-ának 1. bekezdése értelmében köteles határozatát az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tényekre alapítani. Ezek a tények a Btk. 278. §-a szerinti gyilkosság kísérletének felelnek meg. Ezekhez viszonyítva tehát az anyagi törvény téves alkalmazásának esete nem forog fen. Mint alaptalan elvetendő volt a BP. 385. §-ának 1. cj pontjánál fogva bejelentett semmiségi panasz is, mert a beszámítást kizáró ok gyanánt felhozott ama körülmény tekintetében, hogy a vádlott Cs. V. Zs. tettét jogos védelem folytán követte el, az esküdtek tagadólag döntvén, az esküdtbíróság, amennyiben a BP. 371. §-a alkalmazásának szükségét ebben a kérdésben sem ismerte fel, köteles volt ítéletét az esküdtek határozatára alapítani. Végre a BP. 385. §-ának 3. pontja szerinti semmiségi ok