Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

227 felolvasandó, hanem csupán felolvasható, tehát annak fel- vagy fel nem olvasása az esküdtbíróság belátásától függ : a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését nem sértette meg. 5. A BP. 427. §-ának 5. pontja alapján bejelenlett semmiségi panasz pedig azért alaptalan, mert az elnöknek az esküdtekhez intézett fejtegetése a fötárgyalási jegyzőkönyv bizonyítása szerint a BP. 363. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelel; az pedig, hogy a fejtegetés végén arra hivatkozott, miszerint az ügyész helyesen jegyezte meg, hogy nem érzelmeik után indulva, hanem törvény szerint tartoznak határozni, csakis a törvényeknek a vád tárgyává tett bűncselekményre való alkalmazásánál irányadó szempontok megvilágítása végett tettnek tekinthető, abban véleménynyilvánítás sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegelése tekintetében nem foglaltatik. Vádlottnak és a védőnek az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. b) és cj, valamint 2. pontja alapján használt semmiségi panasza is alaptalannak találtatott, mert az esküdtek a hozzájuk intézett arra a kérdésre: bünös-e T. I. vádlott abban, hogy Baracskán, 1901 május 21. H. L-né szül. B. M. egy vésővel testére irányzott szúrásokkal szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megölte ? igennel felelvén és ennek alapján az esküdtbíróság a bűnösséget kimondván, a bűncselekmény helyesen minősíttetett a Btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettének ; arra a további kérdésre pedig, hogy vádlottnak a cselekmény elkövetésekor az elmebeli állapota szerelemféltés, vagy szeszes italok élvezete folytán meg volt-e zavarva annyira, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt, az esküdtek nemmel válaszolván a cselekmény beszámithatóságát kizáró ok fenforgásáról szó sem lehet, s végül ami a büntetés kiszabását illeti, az esküdtbíróság a törvényben megállapított büntetési tételt és ennek megengedett enyhítésével a törvényben vont határokat megtartotta; ugyanis a Btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettének büntetése 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház lévén, a Btk. 92. §-a alkalmazásával a büntetés az alsó határon alul ugyanazon büntetési nemben 8 évi fegyházban szabatván ki, e tekintetben anyagi törvénysértés 15*