Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

130 teremteni, és a kiknek ekként a sértettekkel szemben elvállalt terhek törlesztésére az ezektől cserébe kapott birtokon kivül más fedezetük nem volt ; hogy S. Sándor nemcsak egyik főtényezője volt a földbirtok megbecslésének és E.-ékkel folytatott alkudozások eredményes befejezésének és csakhamar a földbirtok továbbadásának, hanem egyenesen megtévesztette E.-éket ama komoly kijelentésével, hogy az ő 1200 frt követelése, habár a telekkönyv mást mutatott is, már nem áll fen és minden akadály nélkül törölhető. Az alsóbiróságok eme tények alapján jogilag is megállapították, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzése S. A. vádlott javára csakis azért jött létre, annak folyományaként az átvett földbirtok azért lett eladva, mert a vádlottak a sértetteknek végrehajtási lépéseit bekövetkezőknek tartották és előre intézkedtek, hogy a végrehajtandó követelés alapot ne találjon, s miután a hitelező kijátszása és megkárosítása tényleg bekövetkezett, S. Jakab vádlott mint tettes S. A. és S. S. vádlottak mint részesek a Btk. 386. §-ában meghatározott csalás miatt bűnösöknek Ítéltettek. Tekintve azonban, hogy a Btk. 386. §-ában meghatározott csalás tényálladékának egyik lényeges kelléke a hatósági végrehajtás bekövetkezősége, ennek előfeltétele pedig az, hogy a megkárosított hitelezőnek legalább is lejárt követelése legyen akkor, amikor a vádlott a Btk. 386. §-ában büntetendőknek kijelentett tényeknek legalább egyikét elkövette, ebben az esetben pedig a kir. tábla által valóknak elfogadott tények közt nem foglaltatik annak megállapítása, hogy a sértetteknek lejárt követelésük volt, s e nélkül nem foglalhat helyt annak meghatározása, hogy sértetteket a közjegyzői okirat alapján bíróilag elrendelhető végrehajtási jog illette : a vád alapjául szolgáló tett a Btk. 386. §-ában meghatározott eme lényeges alkotó elem hiányában, a csereszerződés kötése körül a ravasz fondorlat jogi fogalmának megfelelő valamely tényleges megtévesztés, valamint a tettesség miatt vádlottak ellen a csődkérés elmulasztása következtében a Btk. 387. §-a meghatározott előfeltétel nélkül a büntethető csalás egyik esetének tényálladékát sem foglalván magában : mindkét alsóbiróság ítélete a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján megsemmisitendő, s ennek folytán a bűnösöknek ítélt vádlottak felmentendők voltak.