Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

I2Q megállapítása, hogy a sértetteknek lejárt követelésük volt, s e nélkül nem foglalhat helyt annak meghatározása, hogy sértetteket a közjegyzői okirat alapján biróilag elrendelhető végrehajtási jog illette. (Curia 1901 november 23. 7034/90J. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében megsemmisíttetik, vádlottak a vád alól szintén felmentetnek. Indokok: A kir. tábla által valónak elfogadott tényállás szerint id. E. Lajos s neje magánvádlók S. Jakab és Mórné vádlottakkal Budapesten 1899. évi február hó 22-én csereügyletet kötöttek s erről közjegyzői okiratot állítottak ki. Ezen vádlottak azonban elvállalt kötelezettségeiknek nemcsak nem tettek eleget, hanem 1899. évi február hó 26-án, ekként a csereszerződés megkötését követő harmadik napon kiállított nyilatkozattal megengedték S. Jakab fiának S. Adolf vádlottnak, hogy ez a cserébe nyert ingatlanokra és azok jövedelmére telekkönyvileg feljegyeztethesse, miképp «az ingatlanok az ő beleegyezése nélkül meg nem terhelhetők és el nem adhatók», holott vádlottak közt ily biztosítás alapjául szolgáló jogügylet létre nem jött. Ennek a feljegyzésnek az lett a következménye, hogy id. E. Lajos s neje, akikkel szemben S. Jakab és S. Mórné vádlottak elvállalt kötelezettségeiket nem teljesítették, emiatt ellenük annak daczára, hogy a felek a közjegyzői okirat záradékában egymásnak végrehajtási jogát kölcsönösen elismerték és kikötötték, s annak daczára, hogy vádlottak a sértettek végrehajtási jogát nem is a követelések alaptalansága miatt kifogásolták, sőt a főtárgyalási felszámítások ellen lényeges kifogást nem is jelentettek ki, végrehajtást nem vezethettek s ennek folytán a sértettek mintegy 18,760 frt kárt szenvedtek. A kir. tábla e tényálláshoz pótlólag megállapította még, hogy a S. családnak ezen bűnügyben szereplő tagjai a vádbeli cselekmény idejében építkezési vállalkozásaik által tönkrejutott egyének voltak, kik, midőn a csereügylet megkötése végett a közjegyzőnél megjelentek, egy krajczár tőkepénz felett sem rendelkeztek, és kik a 2000 forint foglalót a közjegyzőnél folyt alkudozás alatt csak nagynehezen bírták kölcsön utján előBüntetőiogi Döntvénytár. II. 9