Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

I2Ó 84. A BP. 362. és 363. §-ok egymással összefüggő parancsoló rendelkezéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy az elnök a bíróilag megállapított kérdéseket, akár módosíttattak, vagy újra megállapittattak, akár változatlanul maradtak, a feleknek a bűnösség kérdésére vonatkozó előterjesztései után aláírni és semmiség terhe alatt újra felolvastatni tartozik. Az elnök által az esküdtekhez intézett jogi fejtegetés során használt az a kijelentés : hogy «a szándékos emberölés "büntette akkor forog fen, midőn a tettes az elkövetéskor tudja, hogy cselekménye halálos eredményt idéz elő», — a Btk. 279. §-a fogalmi meghatározásának nem felel meg, — amennyiben a szándékos emberölés bűntettének subjectiv alkotó elemét nem az elnök által adott kioktatásban hangsúlyozott tényelem, hanem helyesen az képezi, hogy a tettes előre meg nem fontolt szándékának embernek megölésére kell irányulni. Minthogy ezek szerint az esküdtbíróság elnöke, a szándékos emberölés bűntettére vonatkozó jogszabályt tévesen magyarázta s ezzel az esküdteket a törvény alkalmazása tekintetében megtéveszthette, az emiatt emelt semmiségi panasznak hely adandó. (Curia 1901 októbe 24. 6333/901. sz. .) A m. kir. Curia: A kir. ügyész által bejelenlett semmiségi panasz folytán a kir. törvényszék ítélete az annak alapjául szolgált főtárgyalással együtt megsemmisíttetik és ugyanazon esküdtbíróság uj szabályszerű főtárgyalás megtartására s uj határozat hozatalára utasittatik. Indokok: A kir. ügyész a főtárgyalás folyamán a BP. 363. és 384. §-ának 5. pontja alapján amiatt jelentette be az itélet kihirdetésekor is fentartott semmiségi panaszát, mert az esküdtbíróság elnöke a bíróilag megállapított kérdések újbóli felöl vastatását a felek előterjesztéseinek megtétele után mellőzte. Tekintve, hogy a BP. 362. és 363. §-ai egymással összefüggő