Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

i°3 Minthogy pedig a BP. 442. §-ának utolsó bekezdése értelmében a kir. Curia a jogegység érdekében használt perorvoslat alapján eljárva, az esetben, ha vádlott a törvény megsértésével lett elitélve, őt felmentheti vagy a büntetést enyhitheti; a járásbiróság ítéletének azt a részét, amely a törvény megsértésével hozatott, megsemmisíteni és a vádlottakra esetleg alkalmazandó elzárás tartamát a törvényes mértékre leszállítani kellett, magától értetvén, hogy az ítélet egyéb tekintetben érintetlen marad. 73Sérti a törvényt az oly itélet, amelynek rendelkező részében a bűncselekmény megnevezve nincs; amelyben nincs idézve az a törvényszakasz, amelynek alkalmazásával a büntetés kiszabatik; amelyben a mellékbüntetés a főbüntetéssel nem egynemű szabadságvesztés-büntetésre változtattatik át, s amely a főmagánvádló által érvényesített magánjogi igényről nem intézkedik. (Curia 1901 szeptember 19. 5573/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a kisjenői kir. járásbíróság fent idézett keletű és számú ítéletével megsértette a törvényt és pedig: 1. a BP. 327. §-a 2. bekezdésének a) pontját; 2. a BP. 327. §-a 2. bekezdésének cj pontját; 3. a Btk. 53. §-a 1. és 2. bekezdését; 4. a BP. 327. §-a 2. bekezdésének ej pontját ; 5. az 1897. évi XXXIV. tcz. 27. §-a utolsó bekezdését. A főmagánvádló perorvoslatát visszautasító végzésével pedig megsértette: ó. a BP. 383. §-a III. I. pontját és ennek 547. §-át. A jelen végzés azonban az ügyfelekre nézve hatálylyal nem bir. Indokok: Ad 1. A járásbíróság a BP. 327. §. 2. bekezdésének a) pontjában foglalt intézkedés ellenére ítéletének rendelkező részében elmulasztotta megjelölni azt a bűncselekményt, melyben vádlottakat bűnösöknek találta. A tett megkülönböztetésére szolgáló körülmények kiemelésével, sőt még az indokolásból sem vehető ki, hogy a cselekmény hol és mikor követtetett el. Ad 2. A járásbíróság nem idézte azt a törvényszakaszt, mely-