Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

95 határozottan azt állítja, hogy vádlott volt az, aki az ismeretlen férfiegyén mellett a ruttkai sétatér egyik padján ült: a kir. törvényszék mindezek alapján bizonyítottnak találta azt, hogy vádlott az emberölést elkövető egyént ismeri, tagadásával azonban alkalmat, segítséget nyújt neki arra, hogy az a hatóság üldözése elől meneküljön s illetve, hogy büntetlenül maradjon, s minthogy vádlott ezen cselekménye a Btk. 377. §-ában meghatározott bűnpártolás tényálladékát megállapítja, vádlott abban bűnösnek kimondandó s tekintettel büntetlen előélete s alacsony műveltségi foka, mint enyhitő körülményekre, a hivatkozott §. alapján a Btk. 91. §-ának alkalmazásával a fenti büntetéssel volt sújtandó. (1901 február 15-én 688. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az e tárgyban megejtett nyomozás adatai szerint B. J. olyan cselekmény által vesztette el életét, amely cselekmény tárgyilag a Btk. 301. §-ába ütköző 306. §. első tétele szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettének a tényálladékát állapítja meg. Özv. K. A.-né a vádba tett cselekménye által épp annak az ismeretlen tettesnek nyújtott szándékosan segélyt, aki B. J. sérelmére a halált okozó súlyos testi sértés bűntettét elkövette, valótlan tanúvallomása által tudatosan előmozdítván, hogy az az ismeretlen tettes a hatóság üldözése elől megmeneküljön. Abban az esetben pedig, midőn az ilyen segélynyújtás bűntettre avagy vétségre vonatkozik s nincsenek kétségtelen adatok arra nézve, hogy ez a bűntett vagy vétség az illető tettesnek be nem számitható, amennyiben az előzetes egyetértés a tettes és a bűnpártoló között fen nem forog, a Btk. 374. §-ába ütköző bűnpártolás vétsége állapítandó meg. A jelen esetben tehát a kir. törvényszék az ítéletben felhozott indokok alapján helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét, mert vádlott a bűntett tettesének nyújtott szándékosan segélyt arra nézve, hogy vele szemben az állam a bűnüldözési jogot ne gyakorolhassa s a bűntett tettese az elől meneküljön ; s mert arra nézve nem merültek fel kétségtelen adatok, hogy ama bűntett tettesének ez a cselekménye be nem volna számitható.