Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

65 kolásánál fogva helybenhagyván, elfogadta a kir. törvényszék Ítéletének indokolásában foglalt ténymegállapítást is, a valókul elfogadott tényekben pedig, melyek a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a kir. Curia határozatának hozatalánál is irányadóul szolgálnak, büntetendő cselekmény tényálladéka benfoglaltatik. Nem vétetett figyelembe a koronaügyészi helyettesnek a kir. Curián tartott tárgyaláskor tett amaz indítványa sem, hogy V. F., M. M. s társai vádlottakra nézve az alsóbiróságok ítélete a minősítés tekintetében hivatalból megsemmisíttessék s V. F., M. M. stb. vádlottak a Btk. 232. §-ának 1. pontjába ütköző egy rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársak, és azonfelül a Btk. 232. §-ának 1. pontjába ütköző 3 rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében mint a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerinti bűnsegédek, Sz. F. vádlott pedig ugyancsak a Btk. 232. §-ának 1. pontjában meghatározott erőszakos nemű közösülés 4. rendbeli büntette helyett a Btk. 92., 72., 66. és 20. §-ainak alkalmazásával ennek 4 rendbeli vétségében mint a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerinti bűnsegéd mondassanak ki bűnösöknek, mert a közvádló a kir. tábla előtt tartott felebbviteli főtárgyaláskor a kir. tábla ítéletében megnyugodott, hivatalból pedig a BP. 385. §-ának meghatározott semmiségi okok ugyané §. utolsó bekezdése szerint csak akkor veendők figyelembe, ha a vádlott sérelmére szolgáltak, ami a jelen esetben fen nem forog. 48. Vádlott mint tanító nyugdíjaztatását kérte, előadván, hogy ő 1870-től 1893 évig mint felekezeti tanító szakadatlanul működött s az illetékeket le is fizette. Szolgálati idejének feltüntetése czéljából hivatalos lelkészi bizonyítványt csatolt be s ez alapon nyugdíjaztatott is. Később azonban kiderült, hogy vádlott 1872—76-ig nem működött mint tanító és ő a lelkészi bizonyítvány kiállításakor is, nyugdíjazása iránti kérelmének előterjesztésekor is, szolgálatának félbeszakítását elhallgatta. A Curia ezen cselekményt csalásnak minősítette. — Okirat tartalmának valódisága vagy valótlansága ténykérdést vagy jogkérdést képez ? Büntetőjogi Döntvénytár. II.