Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

59 hajtás foganatosítása a felek egyező akaratával koholt jogügyletek voltak, melyek tulajdonképeni czélja vevő bir­tokának fentartása mellett a hitelező javára való zálogjog megalapítása volt. Ily zálogjog pedig nem kézizálog, hanem jelzálog. Ingókon való szerződéses jelzálogot azonban a magyar magánjog nem ismer. Mivel pedig sem a végre­hajtási zálogjog sem a szerződési zálogjog nem érvényes, vádlott cselekménye nem büntethető. (Budapesti kir. tábla 1901 szeptember 21. 5318/901. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: D. és M. czég sérelmére el­követett, a Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztásnak tekintendő bűn­tettre vonatkozó részét a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján megsemmisíti, vádlottat a vád terhe alól a BP. 326. §-ának első pontja értelmében felmenti; ugyanazon Ítéletnek G. G. sérelmére elkövetett, a Btk. 386. §-ába ütköző, a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettére vonatkozó részét a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján részben megsemmisíti, vádlott főbüntetését ezen cselek­ményért a Btk. 92. §-ának alkalmazásával 3 havi fogházban álla­pítja meg s ehhez képest a cselekményt a Btk. 20. §-a értelmé­ben vétségnek minősiti. Indokok: I. Az első vádbeli cselekmény abból áll, hogy vád­lott a levélbe foglalt szerződéssel 2425 frt vételáron nyomdai ké­szülékeket vett D. és M. czégtől, a vételárból 600 frtot lefizetett, 1825 írttal adós maradván, ennek biztosítására az eladó czég fen­tartotta magának az eladott ingók tulajdonjogát és kikötötte ma­gának, hogy az eladott ingókat birói végrehajtás utján le is fog­lalhatja, amit meg is tett, ugy hogy már fenálló emiitett és a vádlott által nála hitelbe teendő további bevásárlások által kelet­kező követelése erejéig vádlott által előre adott 2000 frt váltó­elfogad ványaiapján vádlott beleegyezésével sommás végzést eszközölt ki és végrehajtást foganatosított ellene az eladás tárgyát képezett nyomdára ; holott az is ki volt kötve, hogy vádlott a hátralékos vételárt 1898 deczember 30-ától egy évi, havi 50 frt, azontúl pedig havi 70 frtos részletekben fogja törleszteni. Ezek szerint az eladó czég a szerződésben kettőt kötött ki magának : tulajdon- és zálog­jogot. Felesleges annak kutatása, mennyiben bir joghatálylyal

Next

/
Thumbnails
Contents