Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

56 Mert a BP 427. §-ának 4. pontjára alapítottan semmiségi panasz csak akkor érvényesíthető vádló által, ha ez az állítólagos sérelem miatt a főtárgyalás során felszólalt vagy semmiségi panaszát bejelentette. Minthogy a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalma és magának főmagánvádlónak írásbeli indokolásában kifejtettek szerint a semmiségi panasz helytfoghatóságának eme feltételei hiányoznak, ezt a semmiségi panaszt a BP. 428. §-ának 8. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint visszautasítani kellett. A többi semmiségi panaszokat, illetőleg a kir. törvényszék által a főtárgyalás folyamán hozott, visszautasító végzések ellen irányzott felfolyamodásokat ezért kellett elutasítani, mert : I. Az a panasz, mely szerint a vád nem lett volna esküdtszék, hanem a kir. törvényszék, mint sajtóbiróság elé terjesztendő, tehát az esküdtszék a hatáskörébe nem tartozó ügy felett bíráskodván, ezzel a 384. §. 4. pontjában meghatározott törvénysértést elkövette volna, alaptalan, mert való ugyan, hogy főmagánvádló, mint a pozsonyi neológ hitközség lelkésze és az ottani nyilvánossági joggal biró kereskedelmi akadémián alkalmazott hitoktató nem bir közhivatalnoki minőséggel, akik ellen azonban a bírói hatáskört megállapító 1897 : XXXIV. tcz. 16. §-ának 2. bekezdésében nemcsak a Btk. 262. és 461. §-aiban meghatározott személyek, hanem a nyivános számadásra kötelezett vállalat igazgatója és tisztviselője mellett még a közmegbizatásban eljáró személyek ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazásnak vagy becsületsértésnek elbírálását is az esküdtbíróság hatáskörébe utasítja. Minthogy pedig a hitközségi lelkésznek, valamint a nyilvános tanintézetben alkalmazott hitoktatónak abbeli működése közmegbizatáson alapszik s már az alkalmaztatás módja is kizárja, hogy ez magánjellegű megbízásnak legyen vehető és minthogy teljesen téves a vádlónak írásbeli indokolásában elfoglalt álláspontja, mintha közmegbizatásban eljárónak csak a Btk. 262. és 461. §-aiban felsoroltak volnának tekinthetők, mert az esetben az idézett 16. §-nak az a megkülönböztetése, hogy a közmegbizatásban eljárókat külön fölemliti, értelme sem lenne : az esküdtbiróság a fenforgó vád elbírálására törvényes hatáskörrel birt. E szerint tehát az Ítélet ellen a 384. §. 4. pontja alapján használt semmiségi panasz eluta-