Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

34 szerint a kötések idején jegyzett piaczi árak csak kiszáradt és a nyers terménynél mindenesetre értékesebb készárukra vonatkoznak, a vádlottak pedig a felek szabad egyezkedése szerint megállapított áron nem készárut, hanem reménybeli és csak hónapok múlva szállítandó nyers terményt vettek, és mert vádlottak nem voltak kötelesek az eladók egy része által szállított, de a kikötött minőségnek meg nem felelő terményt teljes suly és érték szerint elfogadni. (1900 márczius 20. sz- a-) A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete indokai alapján, különösen pedig azért hagyatott helyben, mert a vádbeli esetek egyikében sem volt megállapítható, hogy vádlottak a gabonaelővételi ügyletet panaszlókkal uzsora elpalástolása czéljából kötötték volna meg. = V. ö. a Dtár III. f. XVII. k. 40. sz. a. és a Curiai Határozatok 1900. évfolyamának 22. számában 383. sz. a. közölt s az ott felsorolt határozatokkal. 22. A miatt, hogy a védó'dij a vádlott irányában és nem az államkincstár terhére állapíttatott meg, semmiségi panasz nem használható. Az ittasság, ha az nem czélzatosan a bűncselekmény elkövetésének könnyítése és arra való felbátorodás czéljából magának a tettesnek öntevékenysége által idéztetett elő : rendszerint enyhítő körülményt képez ugyan, mindazonáltal ez az állapot sem feltétlenül, hanem csak feltételesen és annak már a beszámithatóságot is érinthető magas foka szolgálhat csak indokul arra, hogy ennek az állapotnak fenforgása a Btk. 92. §-ának alkalmazására indokul szolgáljon. (Curia 1900 június 21. 6496. sz. a.) A m. kir. Curia: A bejelentett semmiségi panasz ama részben, mely szerint a Btk. 91., illetve 92. §-ának alkalmazása mellőztetett, mint alaptalan, elutasittatik ; ama tekintetben pedig, miszerint a védődij a vádlott irányában és nem az államkincstár terhére állapíttatott meg, a semmiségi panasz visszautasittatik.