Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

orvoslat bejelentését tartalmazó nyilatkozatban, vagy a 3568. sz. indokolásban azonban nincs megjelölve az állított ártatlansággal kapcsolatosan valamely semmiségi ok, a BP. 434. §-ának harmadik bekezdése szerint pedig a semmiségi ok megjelölése nélkül használt semmiségi panaszt és indokolást a m. kir. Curia visszautasitja : ezek folytán a vádlott részéről bejelentett perorvoslatra vonatkozóan jelen végzés szerint kellett határozni. D. M., D. J. és Zs. P. megesketésének elrendelése miatt a főtárgyalás folyamán bejelentett semmiségi panaszt indokolásával együtt szintén a 434. §. harmadik bekezdése szerint a semmiségi ok megjelölésének hiánya alapján kellett vísszautasitaní, mert a védő a megesketésnek elrendelését a bíróság által mellőzött okoknál fogva ellenezte, a tanú gyanánt kihallgatható egyén megesketésének ellenzés daczára való elrendelése azonban a törvény szerint nem semmiségi ok, a minthogy a védő maga se vitatja és hozza fel azt, hogy a BP. 384. §-ának 9. pontjában meghatározott alaki semmiségi ok forogna fen a miatt, mert a megesketés ellen felhozott okok megelőzésével hozott közbeszóló határozat a törvérfynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét megsértette, illetőleg tévesen alkalmazta. A BP. 427. §-ának 4. pontja alapján az indokolásban iskifejtett semmiségi panaszt a 427. §. második bekezdése, a 429. és a 334. §. 3. bekezdése szerint vissza kellett utasitani, mert a bíróság által megállapított kérdésben a vádlott öntudatos állapotára vonatkozó ténykörülmény belefoglaltatott, miből világos, hogy az esküdtekhez intézett kérdés a miatt, mert abba nem az ittasságból származott öntudatlan állapotnak kizárt volta, hanem az öntudatosállapot vétetett fel, a vádlott érdekeinek sérelmével nem járt, a semmiségi ok tehát a 427. §. 2. bekezdése szerint nem érvényesíthető, mint ilyen pedig a törvény szerint ki van zárva és visszautasítandó. Vádlott javára a Btk. 92. §-a alkalmaztatott, mert oly. cselekmény miatt, melyre a Btk. 422. §-a szerint 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházbüntetés van meghatározva, vádlott a Btk. 92. §-ával 3 évi fegyházra Ítéltetett, oly semmiségi okot pedig^ nem állapított meg a törvény, a mely arra a czélra volna érvényesíthető, hogy a Btk. 92. §-a mily mértékig alkalmaztassék_ Ezek folytán a semmiségi panasz indokolása a BP. 385. §-ának