Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XLIX ütköző súlyos testi sértés vétsége is képezi, mely utóbbi vétségre nézve a vádemelés joga a kir. ügyészséget, illetőleg az ügyészségi megbízottat illeti, s jóllehet az ügyészségi megbízott a súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat a kir. járásbíróság előtti tárgyaláskor elejtette, e vád mégis fentartatott az által, hogy a sértett a vád képviseletét a BP. 42. §-a értelmében, mint pót-magánvádló átvette. Ha ilyen körülmények közt a felebbviteli tárgyalás a kir. ügyész köteles jelenléte nélkül tartatott meg, hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok forog fen ___ ___ ___ 176 1 36. Vádlott a kir. járásbirósági ítélet egész terjedelme ellen felmentés végett felebbezett. Tekintve, hogy a kir. törvényszék mint felebbviteli biróság tanácsülésen hozta az Ítéletét oly ügyben, amely a járásbíróság ítélete ellen használt felebbezés tartalma folytán az 550. §. 5. bekezdése szerint felebbviteli tárgyalásra utasítandó; tekintve, hogy a kir. törvényszék eljárásából folyólag meg vannak sértve a törvénynek mindazok az intézkedései, melyek a felebbviteli tárgyalásnál, különösen az arra megidézendők jelenlétét illetően is kötelezők; tekintve, hogy a BP. 384. §-ának 6. pontjában meghatározott és a §. utolsó bekezdése szerint mindig hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok, ha t. i. a főtárgyalást oly egyén jelenléte nélkül tartották meg, akinek jelenlétét a törvény mellőzhetlennek nyilvánítja, a fenforgó ügyben kétségtelen, mert felebbviteli tárgyalás nem is tartatván, az 552. §. 1. bekezdése szerint jelen lenni köteles kir. ügyész és az 553. §. utolsó bekezdése szerint első és utolsó felszólalás jogával felruházott felebbező vádlott jelen nem lehetett; ennnélfogva a törvényszék végzése megsemmisítendő volt___ ___ — — .._ __. _ 217 143. A kir. törvényszékek másodfokban hozott ítélete ellen, ha a BP 556. §-a harmadik bekezdésében megnevezett felek valamelyike e törvényszakaszban megengedett semmiségi panasszal élt: az ítélet, amennyiben a BP. 429. §-ában megjelölt semmiségi eset fen nem forog, a BP. 384. §-ában megjelölt és hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi okok bármelyike alapján megsemmisíthető. (80. számú bűnügyi teljes-ülési döntvény.) — 227 147. A kir. járásbíróságok előtt folyó bűnvádi ügyekben használt semmiségi panaszokra a BP. 430., illetőleg 390. § ai szintén megfelelően alkalmazandók, ez utóbbi szakasz második bekezdése értelmében pedig az érvényesíteni kivánt semmiségi ok, ha a panasz bejelentésekor meg nem jelöltetett, az indokolásban is megjelölhető _ ___ ._- —- ___ — __. ___ — ... 236 158. A BP. 413. §-a azt az általános szabályt áliitja fel, hogy az elsőfokú biróság által a vád alól felmentett vádlott a felebbviteli tárgyalásra feltétlenül megidézendő, ha a felmentő ítélet a vádló felebbezése alapján vizsgáltatik felül; s minthogy a BP. 550. §-a a felebbezett járásbirósági bűnügyekre nézve ezen általános szaBiintetőjogi Döntvénytár. I. d