Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XLVIII LaD 55. A kir. járásbíróság ítéletének azt a rendelkezését, amelylyel a vádlottra ugy fő-, mint mellékbüntetésként együttvéve 50 koronát meg nem haladó pénzbüntetés szabatott ki, a kir. törvényszék mmt másodfokú bíróság érdemben el nem bírálhatja -__ ___ ..— 87 72. A kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság a BP. §-ának negyedik bekezdése szerint csak akkor ítél nyilvános tanács-ülésben, tehát felebbviteli tárgyalás tartása nélkül a hozzá felebbezett járásbirósági ügy érdemében, ha a felebbezés egyedül közbenszóló végzés miatt, vagy a büntetés kiszabása, a bűnügyi költségek vagy a magánjogi igény tárgyában használtatott, ellenben, ha a kir. járásbíróság ítélete nem a most jelzett intézkedések miatt támadtatott meg felebbezéssel, vagy ezeknek az intézkedéseknek helyességére nézve a kir. törvényszéknek másként el nem oszlatható kétsége van, a felebbezett ügy ugyané törvényszakasz ötödik bekezdése értelmében felebbviteli tárgyalásra utasítandó. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok forog tehát fen akkor, ha vádlott bűnösnek kimondása ellen felebbezéssel élvén, az ügy nem nyilvános felebbviteli tárgyaláson intéztetett el __L _-_ ... — — 113 74. A felebbezésre jogosult fél, ha a felebbviteli tárgyaláson jelen volt. tartozik a semmiségi panaszt az itélet kihirdetésekor bejelenteni,- 124 96. Szabálytalan ugyan a kir. törvényszéknek, mint másodfokú bíróságnak az az eljárása, hogy habár vádlott az elsőbirósági itélet ellen a bűnösség megállapítása és a miatt élt felebbezéssel, mert a terhére rótt tett szerinte bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítja (385. §. 1. a) pont), az ügyet a BP. $50. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére felebbviteli tárgyalás tartása nélkül tanácsülésben vizsgálta meg és bírálta el érdemileg, ez a szabálytalanság azonban sem a BP. szerint érvényesíthető semmiségi panasznak, sem hivatalból való megsemmisítésnek alapjául nem szolgálhat ... ___ ___ --- — — 153 102. A BP. 550. §-ának 4. és a végső bekezdése értelmében a kir. törvényszék a hozzá másodfokú intézkedés végett felterjesztett bűnvádi perben ítéletet szabályszerint csak felebbviteli tárgyalás alapján hozhat, ami alól csak az a három eset képezhet kivételt, ha a felebbezés: 1. csak a büntetés kiszabása miatt; 2. a bűnügyi költségek tárgyában: 3. a magánjogi igény tárgyában használtatott. De még a most emiitett kivételes esetekre is az idézett §. utolsó bekezdése azt irja elő, hogy amennyiben ezek helyességére nézve a törvényszéknek másként el nem oszlatható kétsége van, az ügy ekkor is tárgyalásra utasítható ___ _._ 163 112. A BP. 552. §-a szerint felebbviteli tárgyaláson a kir. ügyésznek jelen kell lennie, kivéve, ha a vád tárgyát csak a 41. §-ban felsorolt vétség vagy kihágás képezi. Ezen kivétel azonban nincsen meg, ha a vád tárgyát a Btk. 332. §-a alá eső magánvádra üldözendő magánlak megsértésének vétségén felül a Btk. 301. §-ába