Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XLVII meghatározásánál ezek tartamát és súlyosságuknak arányát, ugy amint azt a BP. 518. §-ának 7. bekezdése is kimondja, alapul venni; de semmi szin alatt sincs jogosítva arra, hogy a beszámítást önállólag mérlegelje és a büntetési tételeken ily alapon tegyen változtatást. A Btk. 104. §-ának tehát csak az az értelem tulajdonitható, hogy a büntetések összesítésénél a 97., 98, 99. és 100. §-aiban megvont korlátok betartandók, vagyis az összbüntetés kiszabásánál a halmazat elvei nem a vádlott terhére, hanem javára érvényesülhetnek ... ... ... ___ ... .... ... ._ 182 151. Valamely vádlott ellen kiszabott többrendü büntetésnek összbüntetésbe foglalása a BP. 517. §-a szerint csak jogerős ítéletek alapján j történhetik. — Megsemmisíttetett a törvényszék ítélete, mert vádlottra az előző büntető ítéletek figyelembe vételével összbüntetést szabott, anélkül, hogy a legutóbbi cselekmény miatt külön büntetést állapított volna meg és ez az ítélete jogerejüvé vált volna ... ... — _.. ... ... ... ... — ... .... ... 241 162. Ha a felebbviteli bíróságok ítéletet hoznak, a fogva levő vádlott vizsgálati fogsága miként való betudása felől a kir. ítélő táblai, illetőleg a curiai ítélet kelte napjáig az intézkedés mindenkor megteendő és meg is tehető. Ellenben azokban az esetekben, amikben a felebbviteli bíróságok a jogorvoslatot visszautasítják vagy elutasítják, tehát ítéletet nem hoznak, a jogorvoslattal megtámadott ítéletnek hozatala napjától a visszautasító, illetőleg elutasító felsőbírósági végzés kelte napjáig eltöltött vizsgálati fogság beszámítása vagy be nem számítása iránt, illetőleg a kitöltöttnek vett idő tartama iránt, birói határozat nincs. Ugyanez az eset beállhat akkor, ha a felsőbíróság Ítéletet hoz ugyan, de nem értesült arról, hogy a szabadlábon volt vádlott — bármely okból — időközben előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba vétetett. Ily esetekre vonatkozólag intézkedik a BP. 505. §-ának 2. bekezdése, elrendelvén, hogy az előzetes letartóztatásnak és a vizsgálati fogságnak a büntetésbe beszámítása vagy be nem számítása s mily tartamban leendő beszámítása felett az elsőfokú bíróság utólag, tárgyalás nélkül, végzéssel határozzon. Megsérti a törvényszék a törvényt annyiban, amennyiben végzésének anyagául nemcsak azt az időt vette, ami az ítélet keltétől a kir. Curia elutasító végzése kelte napjáig eltelt, hanem a curiai végzés kihirdetése napjáig eltelt időt is belefoglalta határozatába . ... — ... — — — — — 262 XXIX. FEJEZET. Eljárás a járásbíróság előtt. 18. A járásbíróság ítéletének a bűnösséget megállapító része elleni felebbezés a felebbviteli bíróság előtt tárgyaláson intézendő el; ennek elmulasztása és az ügynek tanácsülésben való felülvizsgálata azonban nem képez hivatalból észlelendő semmiségi okot ... ... 28