Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XIII Lap beleegyezése nélkül és tudva, a létrejött megállapodás ellenére töltötte ki, ezek szerint, habár egy és ugyanazon czélból két külön okmányt hamisított meg, ez által két rendbeli magánokirathamisitást követett el ... — --- — — --- --- — — --- --- 296 195. Vádlott hamis ürügy alatt kicsalt, sértettek aláírásával ellátott váltókat a sértettek beleegyezése nélkül a létrejött megállapodás ellenére arra használván, hogy ez által az aláírók fizetési kötelezettsége bizonyittassék, a Btk. 404. §-ába ütköző okirathamisitást követte el... — , ... ... ... ... — ... ... __i ... ... 307 204. Az okirathamisitás szempontjából nem létezőnek, koholtnak csak oly személy tekinthető, aki sem physikailag nem létezik, sem jogilag létezőnek nem vétethetvén, kötelezettségbe nem hozható. A magánjog szerint az ember vagyonjogi személyisége nem szünte meg a halállal, hanem az örökösben, illetve a fekvő hagyatékban folytatódik; minélfogva az elhalt ember az életében vállalt kötelmekért kötelezettségben állhat, reá nézve jogok létezését, változását és megszűnését bizonyítani lehet Az a körülmény tehát, hogy. vádlottak az elhalt nevével követték el az okirathamisitást, cselekményüknek a Btk. 401. §-a szerint való minősítését nem zárja kL_. ... ... ... ... ... _.j — ... ... ... 318 205. A törvény által védett érdek sem, és az elkövetési cselekedet sem azonos a sikkasztás és a magánokirathamisitás esetében, és nincs a törvényben azt a felfogást támogató rendelkezés, hogy a magánokirathamisitás nem jött létre, vagy megszűnt annak folytán, mert az elkövetésére elhatározó ok a sikkasztás, vagy az elkövetésben a czél a sikkasztás elpalástolása volt — ... ... ... ... •_. 320 XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 156. A közadós által a csőd elrendelése előtt hitelezőinek sérelmére elkövetett büntetendő cselekmények által sértve nem a csődtömeg van, hanem a hitelezők, tehát a tömeggondnok nincs jogosítva a közadós által a csődnyitás előtt a hitelezők kárára elkövetett cselekmények miatt mint pótmagánvádló fellépni. A közadósnak a Btk. 414. §-ába ütköző cselekményei miatt minden egyes hitelező vagy a hitelezők közül többen is mint pótmagánvádlók felléphetnek. — Ha a tömeggondnok is felléphetne mint pótmagánvádló, akkor ugyanegy cselekmény és ugyanazok a tartozások miatt nemcsak a sértettek, hanem még a tömeggondnok pótmagánvádja, vagyis kétszeres pótmagánvád foghatna helyt, ami a pótmagánvád intézményének természetével ellenkezik. (Budapesti kir. tábla.) ... 249 224. Az a körülmény, hogy vádlott kisebb terjedelmű üzletével arányban nem álló nagyobb költekezéseket tett és üzleti vagyonát erre költötte, egymagában még meg nem állapítja a csalárd bukás bűncselekményét. — Megállapittatott a vétkes bukás, mert vádlott