Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

72 czélzata nem is volt, miután panaszost ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette és pedig a végett, hogy magának hitelhosszabbitást eszközöljön, kétségtelen, hogy vádlott cselekménye a büntető-törvénykönyv 384. §-ába ütköző csalás vétségének összes ismérveit kimeriti, s igy azért büntetőjogi felelősséggel tartozik : ezek alapján tehát vádlottat a Btk. 384. §-ába ütköző csalás vétségében bűnösnek kimondani s a rendelkező részben megszabott büntetésre ítélni kellett. A büntetés kiszabásánál vádlott büntetlen előélete és részbeni beismerése, mint nyomatékos enyhitő körülmények mérlegeltettek. (1899 május 25. 4547/99. sz. a.) A szegedi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítélete részben megváltoztattatik s vádlott nem a Btk. 384., hanem a 386. §-ba ütköző s büntetendő csalás bűntettében mondatik ki bűnösnek, s e miatt a Btk. 383., 38., 91. §-ok alapján 6 havi börtönre s 5 napi börtönre átváltoztatandó 50 frt pénzbüntetésre és három évi hivatalvesztésre s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik. Indokok: Az elsőbiróság vádlott cselekményét a Btk. 384. §-ába ütköző csalás vétségének azon az alapon minősítette, mert azt látta bizonyítottnak, hogy vádlott cselekménye hitele hosszabbítására irányult s a sértettnek ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtése mellett hitelhosszabbitást nyervén — az alatt összes vagyonát elidegenítette. Tekintve azonban, hogy vádlott az eljárás adatai s különösen a feljelentéshez csatolt levele szerint a sértett felet egyszerűen csak arra kérte fel, hogy követelésével 1898 február 15-ig várjon, amely követelést akkor pontosan fogja kiegyenlíteni; tekintve, hogy ennek az egyszerű kérelemnek előterjesztése a Btk. 384. §-ában megkívántató ravasz fondorlatnak nem tekinthető, mert vádlott igéretét s annak teljesitését minden oly körülményre való hivatkozás mellőzésével tette, amely sértettnek megtévesztésére irányulhatott volna, vagy befolyást gyakorolhatott volna arra, hogy sértettben a hitelhosszabbitás megadására irányuló szándékát egyrészt előmozdítani alkalmas, másrészt a sértettben azt a megnyugvást kelthette volna, hogy a tartozás behajtása az előtte ismert vagyoni viszonyainál fogva jobban biztosítva lesz, de tekintve, hogy vádlott, miként maga a a végtárgyaláson beismerte, hitelhosszabbitást nem is nyert, mert