Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

megfelelően felvétetett ; tekintve, hogy a tárgyalás és a bizonyítási eljárás adatainak figyelembe vételével az esküdtek nem lehettek tévedésben arra nézve, hogy a beszámithatóságot kizáró okul a védelem vádlottnak nagyfokú ittas állapotát kivánta érvényesíteni ; tekintve ezenfelül, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv adatai szerint az elnök megadta az esküdteknek megfelelő útmutatást és magyarázatot, valamint fejtegetéseinek körébe belevonta a Btk.-nek 76. §-ában foglalt rendelkezést is, alaptalan az a panasz is, mintha az esküdtek elé terjesztett kérdés nehezen érthető és annak lényegére nézve azok kellően felvilágositva nem lettek volna. Végül felhozatott a BP. 385. §-ának 2., helyesebben 3. pontjára fektetett anyagi semmiségi okul az, hogy a büntetés megállapításánál a Btk. 92. §-a nem alkalmaztatott. Mivel azonban a vádlott javára mérlegelt enyhitő körülményeknek nem tulajdonitható olyan nyomaték, mely a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokolná, ez a panasz is szintén mellőzendő, igy tehát a minden irányban alaptalan semmiségi panasz a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. = A beszámithatóság iránti kérdésre nézve 1. a 41. és 47. sz. a. közölt határozatokat. 46. Vádlott, noha a sértett fél értesítette volt, hogy a tartozás megfizetésére kért halasztást nem adja meg, s hogy a keresetet ellene megindítja, üzletét a per folyamatba tételéről nyert hivatalos értesítés előtt elidegenítette. Mivel pedig a végrehajtás alkalmával vádlott birtokában lefoglalható vagyon nem találtatott, vádlott a Btk. 386. §-ába ütköző csalásban mondatott ki bűnösnek. (Curia 1900 október 19. 1532/900. sz.) A szegedi királyi törvényszék : H. Mór vádlott a Btk. 384. §-ába ütköző s e szerint büntetendő csalás vétségében bűnösnek kimondatik s ezért a Btk. 384., 388. §-ai alapján 1 havi fogházbüntetésre ítéltetik. Indokok: M. J., mint panaszos képviselőjének és több tanú-