Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutató. 113. Nincs olyan jogszabály, amely szerint felhatalmazásra üldözendő bűncselekmény esetében az eljárást a felhatalmazás megadásáig fel kell függeszteni, vagy hogy az elévülés a felhatalmazás megadásáig szünetel 101 40. A Btk. 112. §-ában megállapított három havi határidő — tekintettel a Btk. 3. §-ában foglalt rendelkezésre — a közönséges naptár szerint számítandó s ezen határidőbe — ennek a Bv. 21. § második bekezdése élteimében való számításával — azt a napot is be kell számítani, amelyen a sértett az alapügyben hozott véghatározatról tudomást szerzett ; viszont közömbös az, hogy a határidő utolsó napjára vasárnap vagy Gergely-naptár szerinti ünnep esik-e 30 53. A Btk. 116. §-ának a magánindítvány oszthatatlanságáról szóló rendelkezése csak abban az esetben alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetésében többen együtt működtek közre és ezek egyikével szemben a sértett magánindítványát nem abból az okból, hogy a bizonyítás eredménye szerint nem vett részt a cselekmény elkövetésében, hanem megbocsátási szándékkal vagy más hasonló okból vonja vissza 49 1. Oly esetben, mikor a kegyelmet gyakorló államfő a szabadságvesztés büntetésnek más enyhébb büntetési nemre való átváltoztatása iránt nem maga intézkedik, hanem az intézkedést valamelyik bíróságra bízza, a megbízott bíróság a pénzbüntetés összegének megállapításánál nincs kötve a pénzbüntetés legkisebb vagy legmagasabb összegét meghatározó, valamint a pénzbüntetések átváltoztatására vonatkozó jogszabályokhoz és az ezekben foglalt alapelvekhez, a bíróság intézkedése nem tartozik a Bp.-ban szabályozott bűnvádi eljárás útjára, és mint az államfő kegyelmi tényének kiegészítő része, végleges 1 MÁSODIK RÉSZ. VI. FEJEZET. Az alkotmány, a törvény a hatóságok elleni izgatás. 111. I—III. A munkásosztály izgatása a tisztviselői osztály ellen. — IV7. Parasztok és munkások izgatása a vagyonos osztály ellen. — V. Vagyontalanok izgatása a vagyonos osztály ellen. — VI. Izgatás az izraelita hitfelekezet ellen. — VII. Izgatás a katonaság intézménye ellen 102 8. Csak az országgyűlés létjoga elleni lázítás állapítja meg a Btk. 173. §-ának tény állad ékát. ellenben az országgyűlés működésének bár igaztalan bírálata nem jelenti magának az intézménynek megtagadását 13 10H. Lázítás, izgatás és nemzetgyalázás vádja. Felmentések. A közéleti bírálat szabadságának határai 94 109. A Btk. 174. §-ában meghatározott bűncselekménynek nem ismérve ugyan, hogy a nyilatkozatban valamely bűntett vagy vétség pontosan megjelölve legyen, de kell. hogy a nyilatkozat a törvénytisztelettel szembehelyezkedve, akár nyilt, akár burkolt alakban valakit valóban bűntett vagy vétség miatt dicsérjen fel. mert csak ekkor lehet szó arról, hogy a tettes megtámadja a jogrendet és egyéni véleményét a törvény és társadalom megállapítása fölé helyezi 90