Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

36 Büntetőjogi Döntvénytár. 37. A Hv. 6. §-ának alkalmazásában fegyvernek csak olyan eszköz tekinthető, amely nagyobb veszély és megfélemlítő hatás előidézésére és rendeltetése szerint testi sértés előidézésére szolgál vagy legalább is köztapasztalat szerinti használat mellett erre alkalmas. Egyszerű bot vagy dobásra használt kő nem fegyver. (Kúria 1934. jan. 17. B I. 5136/1933. sz.) Indokok .... A tényállás szerint a csoportosulás tagjainál csupán botok voltak, a tömeg azokkal fenyegetődzött, valamint köveket, üveg- és fadarabokat és hógolyókat dobált a hatóság közegeire és a hajcsárokra. Téves az alsóbíróságoknak az az álláspontja, hogy a bot és a kő fegyvernek, s a bottal ellátott, valamint kövekkel dobálodzó egyén minden esetben felfegyverkezettnek tekintendő. Fegyvernek ugyanis, még a Hv. 6. § tágabb értelmezése szerint is, csak olyan eszköz tekinthető, amely nagyobb veszély és megfélemlítő hatás előidézésére és rendeltetése szerint testi sértés előidézésére szolgál vagy legalább is köztapasztalat szerinti használat mellett erre alkalmas, de nem tekinthető annak a fennforgó esetben viselt egyszerű bot vagy a dobásra használt kő. Ellenkező értelmezés mellett a Hv. 4. §-a alapján csupán a puszta kézzel fellépő egyén volna büntethető, s bármily bántalmazásra alkalmas eszközzel való elkövetés már a Hv. 6. §-a alá esnék. Minthogy tehát a felfegyverzett hét csendőrrel szemben a csupán kövekkel dobálódzó és botokkal rendelkező, bár nagyobb tömeg felfegyverkezettnek annál kevésbbé tekinthető, mert a botokat nem is e bűncselekmény elkövetése céljából vették magukhoz, hanem azok éppen náluk, mint a vásárra állatokat hajtóknál e célból voltak, s minthogy ezek szerint az a körülmény, hogy a cselekmény elkövetésénél botokkal is fenyegetőztek, csupán súlyosítóként jöhet számba, tévedtek az alsóbíróságok, midőn a vádlottak cselekményét a Hv. 6. § 1. bekezdése szerint minősítették . .. = Kúria : A Hv. 6. §-ának alkalmazása szempontjából <<fegyver» nemcsak a műszaki értelemben vett fegyvereszköz, hanem az élet és testi épség veszélyeztetésére alkalmas kés (BDíár XI. 22., XXIV. 2 6.) vagy kapanyélszerü karó is (BDtár XXIV7. 191.). 38. Nem-kereskedő sérelmére is elkövethető hitelrontás. Kereskedelmi társaság egyik tagja hitelrontást követhet el a társaság másik tagja ellen. (Kúria 1934.-jan. 9. B I. 5681/1933. sz.) Indokok : . . . A bűnösség kérdésében használt panaszok alapja az, hogy a sértett házaló tollszedő lévén, ellene a hitelrontás vétsége el sem volt követhető ; továbbá a vádlott és a sértett egymással társas viszonyban voltak, azok tehát egységes jogi személyt alkottak, amiből következik, hogy ezen jogi személy egyes tagjai egymással szemben a köztük fennforgott elszámolási viszonyra tekintettel legfeljebb csak rágalmazást vagy becsületsértést követhettek volna el; végül, hogy a vádlott nem mondott valótlant és bűnössége már ez okból sem volt megállapítható.