Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

34 Büntetőjogi Döntvénytár. szövegéből, amelyből az is nyilvánvaló, hogy az ilyen fiatalkorú ellen ily bűncselekmények elkövetése miatt bizonyos büntetésszerű intézkedések is tehetők. Mindezt bizonyítja' a sértett gyermek ellen hozott ítélet. Minthogy tehát bűncselekményt a sértett, bár büntetőjogi felelősség nélkül, igenis elkövethetett s a jelen esetben a szóbanforgó sajtótermékben felhozott bűncselekményeket tényleg el is követte és minthogy a Bv. 13. és 16. §-aiban csupán az állított tények vagy tényekre utaló kifejezések valóságának bizonyításáról van szó, ez a bizonyítás pedig sikerült: az alsófokú bíróságok a törvény megsértése nélkül mentették fel a vádlottat az ellene emelt vád alól. 34. A járásbíróság előtti újrafelvételi eljárás során is alkalmazni kell a Bp. 540. §-ának azt az alapvető rendelkezését, hogy szabadságvesztéssel büntetendő vétség vádja esetén a vádlott jelenléte nélkül tárgyalás nem tartható, és még kevésbbé folytatható le a bizonyítási eljárás. (Budapesti kir. ítélőtábla 1933. dec. 20. B V. 9668/1933. sz.) Indokok : . . . A járásbíróság az elítélt újrafelvételi kérelmét a vádlott jelenléte nélkül megtartott tárgyaláson, amelyen bizonyítást is vett fel, érdemi ítélettel intézte el. A járásbíróság ezáltal a Bp. 384. §-ának 6. pontjában meghatározott alaki semmisségi okot létesítette. A járásbíróság tévesen hivatkozik a Bp. 455. §-a utolsó bekezdésének rendelkezésére. Ez a törvényhely ugyanis arról intézkedik, hogy a törvényszék, amennyiben az újrafelvételi vizsgálatot teljesen meghiúsultnak nem találja, nyilvános tárgyalást tűz ki, és a Bp. 456. §-a értelmében ezen a tárgyaláson határoz az újrafelvétel elrendelése kérdésében. Ezen a tárgyaláson a vádlottnak nem kell jelen lennie. Az újrafelvétel elrendelése esetén azonban újabb főtárgyalás tartandó, amelyen a Bp. 460. §-a értelmében a Bp.-nek a rendes főtárgyalásra vonatkozórendelkezései alkalmazandók a Bp. 461. és 462. §-aiban meghatározott eltérésekkel. Ezek között az eltérések között nincsen felsorolva az, hogy az új főtárgyalás az elítélt jelenléte nélkül is megtartható. Ezek a rendelkezések a Bp. 521. §-a értelmében, eltérő szabályok hiányában, a járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandók. A járásbíróság előtti újrafelvételi eljárást a Bp. 558. §-a szabályozza akként, hogy a járásbíróság, amennyiben az újrafelvételi kérelmetalaki okból vissza nem utasítja, tárgyalást tűz ki, és ennek eredménye alapján, közbenszóló végzés nélkül, az ügy érdemében ítél. Az idézett törvényes rendelkezések egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a járásbíróság újrafelvétel esetén az elítélt távollétében érdemi ítéletet nem hozhat. A Bp. 455. §-a egy közbenszóló határozat mikénti meghozataláról rendelkezik. Ez a közbeeső eljárás a Bp. 558. §-ának 3. bekezdése értelmében a járásbírósági eljárásban kiesik, ennek a rendelkezései nem alkalmazhatók a további eljárásban, ahol az ügy érdemében kell ítélni. A Bp.-nak az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályai változatlanul fenntartják á rendes eljárásnak a járásbírósági eljárásra vonatkozólag a Bp.