Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutaió. XVII 1914 :XL1. tcikk. A becsület védelméről. (Bv.) Lap 33. Rágalmazás vádja esetében nem akadálya a valóság bizonyításának az, hogy a sértett gyermekkorú, aki, mint ilyen, a róla állított bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás alá nem vonható 33 38. Nem-kereskedő sérelmére is elkövethető hitelrontás. Kereskedelmi társaság egyik tagja hitelrontást követhet el a társaság másik tagja ellen 36 39. A Bv. 17. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezés mentességet biztosít nemcsak az ügyféllel szemben tett, hanem minden egyéb — tehát akár az eljárt hatóságokra vonatkozó — nyilatkozatok tekintetében is, azzal a megszorítással, hogy ezek az ügyfél érdekében szükségesek voltak, illetőleg a vádott azok használatát indokoltan szükségesnek tarthatta . . 37 49. Ha valamely hivatali vagy polgári kötelesség teljesítése, tehát közérdek, összeütközésbe jön a törvény által egyébként az egyén magánbecsületének nyújtott jogvédelemmel, mint magánérdekkel, akkor az utóbbinak háttérbe kell szoriünia az előbbinek érvényesülése érdekében és akkor a kötelességteljesítésből a magánegyént esetleg becsületében ért sérelem vagy veszélyeztetés jogellenesnek nem tekinthető. mert abból hiányzik a jogtalanság és annak tudata 45 62. A Bv. 20. §-a alkalmazásában vádolás a cégfőnöknek az a nyilatkozata, amellyel a cég nevében, de az ő utasítása és közreműködése nélkül megtett büntető feljelentést a nyomozó detektív előtt magáévá tette. Gondatlanság nyilvánul meg a cégfőnöknek abban az eljárásában, hogy a feljelentés adatainak valóságáról elébb nem szerzett meggyőződést . . 56 8S. Hatóság előtt folyamatban lévő ügyben az ügyfél által az ügyiratban az ellenérdekű ügyfél képviselőjére vonatkozóan használt kifejezések mentessége szempontjából a Bv. 17. §-a első bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók 76 125. Az Ü. B. ö2. §-a meghatalmazott ügyvédnek büntetőjogi szempontból csupán azt a mentességet biztosítja, hogy az ügyfél által szolgáltatott ténybeli adatokat jóhiszeműen felhasználhatja a bíróság elé terjesztett kérelmek alátámasztására 112 146. A Bv. 9. Ü-ában említett felettes vagy felügyeleti hatóság alatt nemcsak a legfelső, nem is csak felsőbb, hanem minden tehát a közvetlen felügyeleti hatóságot is érteni kell 127 147. A Stefánia-szövetséget, valamint a szövetség tisztviselőit és védőnőit az állami teendőnek minősített anya- és csecsemővédelem kifejtése körében ért rágalmazás : felhatalmazásra üldözendő vétség 127 155. A közforgalom tárgyát képező kozmetikai szernek (szájvíz) veszélyesként való feltüntetése alkalmas a gyáros hitelének veszélyeztetésére, sőt hitelképességének csökkentésére .... 131 167. A Bp. 385. § 1, a) pontja keretében érvényesíthető az a panasz, hogy a Bv. ?5. § 2. pontja alapján tévesen tagadtatott meg a valóság bizonyításának elrendelése 137 1920 : XV. tcikk. Az árdrágító visszaélésekről. 95. I. Közszükségleti cikk — az 1920 : XV. tc. alkalmazásában — bármely olyan áru, amelyet minden a kultúra általános színvonalán álló ember az élet rendes körülményei között, tekinBüntetöjogi Döntvénytár. XXVIÍ. b