Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 141 a vádlott nyomorúságos anyagi helyzete által késztetve bűnözik nyereségvágyból. (Kúria 1934. jún. 13. B III. 2149/1934. sz.) Indokok : ... A panasz jogi oka az, hogy a vádlott jóhiszeműen járt el, mivel Budapestre történt áthelyezésekor a mostoha lakásviszonyok, nyugdíjazását követőleg pedig a nehéz megélhetési viszonyok kényszerítették arra,, hogy feleségét és öt gyermekét vidéken, anyjánál helyezze el s ideiglenesen ö egyedül lakjék Budapesten ; nyugdíjazása után neki más kereset után kellett néznie, ami Budapesten s környékén inkább található volt, mint vidéken.. Továbbá feleségéről és gyermekeiről mindig gondoskodott, nyugdíját nekik átengedte, minden idejét náluk töltötte, amit lehetett; feleségétől különélni szándéka soha nem is volt. Ezeknél fogva jogosítottnak érezte magát a felesége után járó családi pótlék és kedvezményes vasúti igazolvány kieszközlésére. Különben közte és felesége között az «együttélés» jogilag meg sem szűnt soha s így a vádlottnak azok a bejelentései s erre vonatkozó az a községi tanúsítás, hogy a feleségével közös háztartásban él, nem hamisak s ennek következtében sem közokirathamisítást, sem csalást a vádlott el nem követett. A panasz alaptalan. A tényállás szerint a vádlott több, mint egy évtizeden keresztül különélt a feleségétől s így, ha családjáról tőle telhetőleg gondoskodott is anyagilag, a családi pótlék kiutalására vonatkozó s általa bizonyítottan ismert szabályok mellett tudta, hogy a feleségének családi pótlék s vasúti kedvezmény nem jár, mert tényleg külön élnek. Ezek kieszközlése végett tehát tudva hamisan működött közre valótlan tartalmit községi bizonyítványok kiállításában, hogy a nejével közös háztartásban él. A másodfokú bíróságnak a Bn. 1. § alkalmazására és a Bn. 2. § 3. pontjában foglalt aljas indokra nézve és ennek hiányát megállapítólag kifejtett jogi álláspontja helytálló és kielégítő. Az aljas indokra vonatkozólag a kir Kúria csupán azt kívánja még kiemelni, hogy az nem egyértelmű a nyereségvággyal, és a törvény miniszteri indokolása kifejezetten kizárja innen annak cselekményét, aki nyomorúságos anyagi helyzete által késztetve bűnözik nyereségvágyból. A jelen esetben pedig az, hogy a vádlott nagyszámú család eltartásának a gondjával küzdött, valónak van elfogadva . . . 172. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése: I. hitfelekezet ellen sajtó útján elkövetett izgatás esetében; — 77. osztály ellen sajtó útján elkövetett izgatás esetében; — III. gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége esetében; — IV. emberölés vétsége esetében; — V. hitelsértés esetében; — VI. közveszélyű cselekmény vétsége esetében; — VII. védjegybitorlás vétsége esetében. I. (Kúria 1934. szept. 18. B I. 3981/1934. sz.) Indokok : ... A vádlott a bűnösség megállapítása miatt jelentett be semmisségi panaszt azért, mert a cikknek nem volt izgató hatása, különösen azért nem, mert a vádbeli cikk a vádlottat ért támadással kapcsolatos, védekezésből írt tudományos értekezés, amelyben foglalt idézetekkel a vádlott nem azonosította magát és amely idézetek a zsidóságot hitfelekezeti mivoltá-