Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 111 a gazdaságban a géppel való vontatásra áttértek, elmulasztotta egy szakképzett vonatvezető beállításáról gondoskodni, hanem e helyett a motorral felszerelt gazdasági vonat állandó vezetésével erre nem képesített és motorvezetői igazolvánnyal el nem látott cselédjét bízta meg, holott az ily vonat járatása már veszélyes üzemnek tekintendő. A baleset éppen annak folytán következett be, mert S. Gyula a szakképzett motorvezetőtől elvárható gondosságot és óvatosságot nem tanúsította. Ha tehát a vádlottal szemben, miután a vádbeli esettől távolállott és a balesetet közvetlen előidéző körülményekről nem tudott, nem is állapítható meg, hogy a konkrét vádbeli eset bekövetkezését előre kellett látnia, azt azonban igen, hogy közönséges gondosság mellett is a motorvezetés kiválasztásánál kellett arra gondolnia, hogy a vezető szakképzettségének hiányából mások személybiztonságára bármikor veszély következhetik be. Ugyanez áll az okozati összefüggés kérdésében a vádlott ama másik mulasztására nézve is, hogy gazdaságában a géperejű vontatásra erre vonatkozó hatósági engedély nélkül áttért és azt hónapokon át hatósági engedély nélkül folytatta, mert a hatósági engedély megadása bizonyára oly intézkedések és berendezések teljesítésétől tétetett volna függővé, amehek a hatóság megítélése szerint a személybiztonság megóvása céljából szükségeseknek mutatkoznak a mellett, hogy a vádlott ilyen biztonsági intézkedéseknek saját elhatározásából való megtételét szintén elmulasztotta... III. (Kúria 1934. ápr. 4. B I. 334/1934. EZ.) Indokok : . . . A vádlott az elővigyázat és gondosság követelményeinek nem tett eleget azáltal, hogy a megfelelő óvrendszabályok alkalmazását elrendelte, hanem köteles lett volna még az elrendelt intézkedések betartását hatékonyan ellenőrizni, jelesül meggyőződni arról, hogy a szomszédos bánya munkásai a rendkívüli időben eszközlendő robbantásról kellő módon, esetleg küldönc útján értesültek-e. Ez annál is inkább kötelességében állott, mert a szomszéd bányatulajdonos még a baleset előtt levélben arról értesítette a vádlottat, hogy a robbantások alkalmával a vádlott bányájából átrepülő kövek a szomszédos bánya munkásainak életét is veszélyeztetik. A vádlottnak a szükséges óvatosság elmulasztásában jelentkező és foglalkozása szabályainak gondatlan figyelmen kívül hagyását jelentő mulasztása és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggésre figyelemmel a bűnösség megállapítása az anyagi törvény rendelkezéseinek megfelel. . . IV. (Kúria 1934. szept. 20. B I. 2951/1933. sz.) Indokok .... A vádlott magatartása, tekintve, hogy az ú. n. magas szerelői munkálatoknál a véletlen lecsúszás és ennek folyományaként a rendkívüli terhelés veszélyével is előre számolni kell, ő pedig az e veszély elhárítására alkalmas biztonsági intézkedést megtenni elmulasztotta, a kir. Kúria megítélése szerint is gondatlanság volt. Minthogy pedig megfelelő biztonsági öv alkalmazása esetén a sértett csúszás közben a támoszlop elágazásánál szükségképpen fennakadt volna és így a vádlott gondatlansága és a bekövetkezett halálos eredmény között az okozati összefüggés is feltalálható, nem tévedett az ítélőtábla abban, hogy a vádlottat a halálos balesetért a Btk. 290. §-a alapján büntetőjogi felelősség terheli. . .