Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

112 Büntetőjogi Döntvénytár. 125. Az U. R. 62. §-a meghatalmazott ügyvédnek büntetőjogi szempontból csupán azt a mentességet bizto­sítja, hogy az ügyfél által szolgáltatott ténybeli adatokat 'jó­hiszeműen felhasználhatja a bíróság elé terjesztett kérelmek alátámasztására. (Kúnn 1934. febr. 27. B I. 5956/1933. sz.) Indokok : . . . A kir. Kúria elfogadja azt az érvelést, hogy miután a felek a Bp. 29. §-a értelmében jogosultak bíróküldés iránt kérelmet előterjesz-. teni, a dolog természete szerint joguk van ezt a kérelmet meg is indokolni. Az indokolási jog azonban a kir. Kúria szerint csak addig terjedhet, hogy a felek felhozhatják azokat a ténykörülményeket, amelyek arra engednek követ­keztetést, hogy az illetékes bíróságtól részrehajlatlan eljárás vagy határozat nem várható. Nem hozhatnak fel azonban büntetőjogi felelősség nélkül a felek kérelmük támogatására olyan tényállítást, amely az illetékes bíróság vagy más hatósággal szemben a rágalmazás tányélladékát tünteti fel. Már­pedig a szóbanforgó beadvány ilyen tényállítást foglal magában, amikor azt mondja, hogy a győri ügyészség és főügyészség megszüntető határozata legfényesebben bizonyítja, hogy ez a hatóság a kollégiális viszonynál fogva nem tudott elfogulatlansággal fellépni, mert ezek a megszüntető határozatok a vádtanács végzésével helyezkednek ellentétbe, csakhogy a gyanúsított Z. Jenő kollégájukat tettének következményei alól mentesítsék. Ennek a sértő tényállításnak büntetőjogi következményeitől a beadvány szerkesztője csak úgy szabadulhatott volna, ha a tényállítás valóságát, vagyis azt, hogy a győri főügyészség és ügyészség a megszüntető határozat meghozatalánál szándékosan a gya/iusított javára részrehajlóan járt el, bebizonyította volna. A valóság bizonyítása iránt azonban a védelem indítványt elő sem terjesztett. Alaptalan a Bp. 385. §-ának \. a) pontja alapján bejelentett az a panasz is, mely szerint dr. D. János az Ü. R. 62. §-a értelmében ügyvédi megbízatásá­nál fogva a vádbeii beadvány tartalma miatt bűnügyi felelősségre nem von­ható. A kir. Kúria az alsófokú bírósági ítéleteknek az Ü. R. 62. §-ának mellőzé­sére vonatkozó jogi indokolását helytállónak fogadta el azzal a hozzáadással, hogy az idézett törvényhely a meghatalmazott ügyvédnek büntetőjogi szem­pontból csupán azt a mentességet biztosítja, hogy az ügyfél által szolgáltatott ténybeli adatokat jóhiszeműen felhasználhatja a bíróság elé terjesztett kérel­mek alátámasztására. Ámde a jelen esetben a vád tárgyát a bíróküldési kérelem jogi indokolása, sőt annak csupán egyes kitételei képezik, amit a dolog termé­szete szerint a megbízó ügyfél által nyújtott és így jóhiszeműen felhasznál­ható ténybeli adatnak tekinteni nem lehet . . . 126. Bejelentés alá esik ugyan minden, akár in­gyenes, akár visszterhes ügylet útján szerzett külföldi fizetési eszköz, de a Magyar Nemzeti Banktól jogos úton megszerzett külföldi fizetési eszköz külön bejelentésére — a Magyar Nemzeti Bank igénybevehetési jogának gya­korolhatása szempontjából — nem áll fenn kötelezettség. (Kúria 1934. máj. 24. B II. 1626/1934. sz.) Indokok .... A tényállás szerint vádlott a Magyar Nemzeti Banktól többízben igényelt és kapott útlevélre osztrák schillinget: a legutóbb 1931.

Next

/
Thumbnails
Contents