Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

110 Büntetőjogi Döntvénytár. lan tényehet vezet he valakinek a jogviszonyaira vonatkozóan a közhivatali könyvbe vagy más közokiratba. (Kúria 1934. máj. 15. B III. 1362/1934. sz.) = Kúria : Az elévülés a bekebelezésre irányuló beadvány benyújtásának napján veszi kezdetét (BDtár III. 187.). 124. Aki szakmunka elvégzésére vállalkozik, köteles gondoskodni arról, hogy a munka végzéséhez szükséges berendezések úgy készíttessenek el és olyan állapotban tartassanak, hogy a munkások testi épségét ne veszélyeztessék. Az üzem vezetőjét olykép kell kiválasztania, hogy a vezető szakképzettségének hiányából mások személybiztonságára veszély be ne következhessék. A megfelelő óvrendszabályok alkalmazásán felül még az elrendelt intézkedések betartását is hatékonyan ellenőrizni tartozik. I. (Kúria 1934. máj. 24. B III. 1465/1934. &z.) Indokok : . . . A., B. és C. vádlottak a tényállás szerint a sínpálya készítésében nem vettek részt, annak felülvizsgálata sem tartozott hatáskörükbe, de a szakképzettség és megfelelő gyakorlat teljes hiánya miatt ilyesmi tőlük, mint ideiglenesen alkalmazott inségmunkásoktól, követelhető nem volt. Helyes tehát az az álláspont, hogy e vádlottakat a sínpálya szerkezeti hibája miatt bekövetkezett balesettel kapcsolatban büntetőjogi felelősség nem terheli. Egyedül D. vádlottnak volt szakképzettsége és ő kapta a várostól a megbízást az egész munkálat vezetésére. Szakképzettségénél és annálfogva, hogy a munkálat vezetésére vállalkozott, ő volt köteles gondoskodni arról, hogy a munka végzéséhez szükséges berendezések lígy készíttessenek el és olyan állapotban tartassanak, hogy a munkások testi épségét ne veszélyeztessék. Miután pedig a szakértőnek meggyőző érvekre alapított véleménye szerint a sínpálya az emelkedő részen olyan szerkezeti hibával készült, amely miatt állandóan a súlyos megterhelés miatti összeomlás veszélye fenyegette, és minthogy ezen szerkezeti hiba miatt következett be a pálya lehajlása és a csille felborulása s ezek folyományaként a sértettnek súlyos testi sérülése, D. vádlott vétkességét a kir. ítélőtábla törvénysértés nélkül állapította meg . ., II. (Kúria 1934. ápr. 17. B I. 427/1934. sz.) Indokok :. . . A bekövetkezett jogsértő eredménynek a vádlott mulasztásával való távoli okozati összefüggése a büntetőjogi felelősséget nem szünteti meg; ez legfeljebb a büntetés kiszabásánál jöhet enyhítő körülményként figyelembe. A vádlottat, aki a vezetése alatt álló uradalom gazdasági ügyeinek legfőbb intézője volt, mindenesetre mulasztás terheli a tekintetben, hogy amikor