Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

106 Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok : . . . A panasz jogi indoka, hogy a vádlott fenyegetései oly komolytalanok voltak, hogy a zsarolás büntetőjogi fogalmának megvalósítására nem alkalmasak. A panasz alaptalan, mert a vádlottnak az alsófokú bíróságok által megállapított fenyegetése nemcsak a Btk. 350. §-ában, hanem a Btk. 353. § 1. pontjában meghatározott fenyegetésnek a fogalmi körét is kitölti. (. . . Mint a fejben . . .) A jelen esetben a sértett nagyértékü gépei a vádlott kezelésére bízatván, a vádlottnak módja volt arra, hogy a gépeket — fenyegetésének megfelelően — összetörje, a sértett tehát alaposan tarthatott attól, hogy súlyos vagyoni kárt fog szenvedni az esetben, ha a vádlott kívánságát nem teljesíti. De ezenfelül a vádlott a sértettet lelövéssel is fenyegette . . . 117. Az, hogy a hazugság mikor meríti ki a fondorlatos megtévesztés fogalmát, az esetek és a szereplők egyénisége szerint döntendő el. A kereskedelmi forgalom gyorsasága kizárja annak lehetőségét, hogy a szerződni akaró fél előzőleg tudakozódjék és bizonyságot szerezzen a tekintetben, hogy a vele szerződni ajánlkozó kereskedőnek a jogügyletkötés szempontjából fontos tényekre vonatkozó előadásai megfelelnek-e a valóságnak. Ezt feleslegessé teszi a kereskedőben minden ügyletnél feltételezett tisz= Kúria : Szerződés kötésénél az akaratközösség létrejöttét lényegileg befolyásolni alkalmas körülményeknek szándékos elhallgatása : egymagában is fondorlatos megtévesztés (BDtár XXIV. 39.). 118. A fondorlatot mindig a szembenálló felek egyéniségének mérlegelésével kell megítélni. Fondorlat alatt érteni kell minden olyan valótlan állítást, cselekményt vagy általában rosszhiszemű magatartást, mely alkalmas arra, hogy a sértettet megtévessze és őt a vádlott által célzott elhatároIndokok .... Fondorlat alatt érteni kell minden olyan valótlan állítást, cselekményt vagy általában rosszhiszemű magatartást, mely alkalmas arra, hogy a sértettet megtévessze és őt a vádlott által célzott elhatározásra reábírja. A munkavállalásnál a vállalkozó részéről kötelező jóhiszeműséget sértett meg a vádlott akkor, midőn vagyoni helyzetének valótlan feltüntetésével a sértettet — kár esetében — vagyoni teljesítőképessége tekintetében megtévesztette és a sértett félrevezetése végett a legjobb minőségű munkát, masszív és szolid építkezést ígért adni, jóllehet, célja csak arra irányult, hogy lehetőleg olcsó, silány munkával minél nagyobb jövedelemre tegyen szert; a vállalati összeg időelötti felszedésével s az építkezés szerződés-ellenes végzésével a sértettet meg is károsította. tesség. (Kúria 1934. máj. 9. B III. 1108/1934. sz.) zásra reábírja. (Kúria 1934. máj. 9. B I. 1830/1934. sz.)