Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

VIII Tartálommutató. XXII. FEJEZET. A személyes szabadság megsértése magánszemély által. Lap 61. A Btk. 321. §-ában pönalizált ú. n. nőrablásnak az a tényálladéki eleme, hogy a tettes a nőt, ennek komoly akarata ellenére, erőszakkal keríti hatalmába vagy viszi el. Felmentés, mikor a leány szöktet ésnek a szerb nemzetiségekhez tartozó lakosság körében a cselekmény helyén még ma is divatban lévő népszokása szerint a leányt ennek csak színleges ellenkezése mellett szökteti meg a férfi azért, hogy ilyen módon kényszerítse ki vagy biztosítsa a szülők hozzájárulását a házassághoz 55 XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 24. A Btk. 349. § 1. bekezdésének 2. pontjában meghatározott delictum complexum tényálladéki eleme csak olyan testi sértési cselekmény lehet, amely nyolc napnál tovább tartott sérülést, betegséget vagy elmekórt okozott (301. §.) Ártalmas szer beadása (309. §) esetében a rablással anyagi halmazatot kell megállapítani 25 63. Zsarolás megállapítása, mikor a vádlott a tettenért tolvajt a nyomban értesített községi bíró odaérkezése után is fogvatartotta, a kártérítésre vonatkozó kötelezvény aláírásának kierőszakolása végett 57 64. A zsarolás megállapításához nem szükséges az, hogy a tettes a veszély közvetlen bekövetkezését helyezze kilátásba és nem lényeges az sem, hogy a tettes komolyan szándékozik-e a fenyegetést megvalósítani ; elég, ha a fenyegetettben elő akarja idézni a fenyegetés végrehajtásától való félelmet, és ha a fenyegetés e cél elérésére alkalmas 58 159. Társtettes a zsarolásban az, ki a fenyegetésben közvetlen nem vesz ugyan részt, de jelenléte által a megtámadott személy megfélemlítéséhez, vagyis a sértettnek kényszerítéséhez hozzájárul, miután már maga az a körülmény, hogy a sértett magát több követelővel találta szemben, félelmét és aggodalmát növelte 132 11(5. A Btk. 353. § 1. pontja szerint minősülő zsarolás megállapításához elég, ha általában alkalmas a fenyegetés arra, hogy a sértettet a teljesítésre kényszerítse, a veszély bénító közvetlensége és a rögtönösség azonban nem tényálladéki elem. A fenyegetés foka és súlya a szemben álló felek személyi sajátságainak és erőviszonyainak, nemkülönben a sértett elhatározását befolyásoló kísérő körülményeknek mérlegelésével állapítandó meg 105 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás és hűtlen kezelés. 15. Sikkasztás vádja esetében a pénz helyettesíthető voltára a vádlott csak akkor alapíthatja védekezését, ha bebizonyítja, hogy a határozott rendeltetéssel átvett idegen pénz kiadását és felhasználását abban a tudatban eszközölte, hogy a pótláshoz szükséges készpénzmennyiséo a birtokában van és az rendelkezésére áll 17 lti. V kárnak megtérítése, illetve az erre való komoly törekvése a befejezett sikkasztás büntetendőségén nem változtat, legfeljebb enyhítő körülményként tesz számot 17