Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 75 ben marasztalta, adta el: figyelemmel arra, hogy az a körülmény, hogy a vádlott a sértettnek ezen polgári perben ellene érvényesített követelését vitásnak tartotta, a vádlottat nem mentesíti, a kir. Kúria arra következtet, hogy a vádlott kérdéses ingatlanát, tehát vagyonához tartozó értéktárgyat a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt szándékosan abból a célból idegenítette el, hogy hitelezőjét, a sértettet, megkárosítsa. Az a körülmény, hogy valamely ingatlan az 1920 : XXXVI. tc. 76. §-ában foglalt jogszabályok oltalma alatt áll, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az ilyen ingatlan is elidegeníttessék és megterheltessék, amennyiben a hivatkozott tc. 76. §-ának 2. bekezdése, s illetve az abban felhívott 71. §-a értelmében az ilyen ingatlanok a tulajdonjognak a szerző fél javára bekebelezésétől számított tíz éven belül is a megfelelő hozzájárulással el is idegeníthetők és meg is terhelhetők, aminthogy a való tényállás szerint a kérdéses ingatlan 8705 pengővel telekkönyvi bekebelezés útján jelzálogjogilag valóban meg lett terhelve és el is lett idegenítve ... ^ 84. A kielégítési alapul szolgáló vagyon elvonásának megtörténte a kielégítési végrehajtás megkísérlése hiányában is megállapítható, ha a végrehajtás sikertelensége előrelátható. (Kúria 1934 febr> 28 B m 598o/1933. sz.) Indokok : ... A panasz jogi oka az, hogy a sértett' 6284 P ingatlanérték felvétele mellett, N. vádlott 2500 P bekebelezése nélkül sem juthatott volna kielégítéshez, mert ezt megelőzőleg az ingatlant több mint 3500 P tartozás terhelte, amire nézve a jelzálogos hitelezők jogosítva voltak magukat egyedül S. vádlott fél-ingatlanrészéből kielégíteni, amely esetben a sértettnek mi sem került volna a követelésére ; ezenfelül a követelés kielégítésére a végrehajtás meg sem kíséreltetvén, nem is lehet megállapítani, hogy a vádlottak cselekménye a sértett kielégítését csorbította vagy meghiúsította-e ; ennek hiányában pedig nincs bűncselekmény. A panasz alaptalan. N. vádlott 2500 pengős követelésének bekebelezése előtt ugyanis a telekkönyvi állapot ol\an volt, hogy a sértettnek az egész ingatlan értékesítése esetén lehetősége volt arra, hogy követelésének kielégítéséhez jusson, azonban a vádlottak által koholt ügyleten alapuló bekebelezéssel a sértett kielégítését a vádlottak meghiúsították. Ilyen körülmények között pedig egy előreláthatólag sikertelen végrehajtásnak lefolytatása merőben felesleges volt és annak elmaradása a bűncselekmény hiányának megállapítására alapul nem szolgálhat . . . = Ugyanígy Kúria : BDtár VII. 15. 85. Az, hogy a hitelezőt károsító ügylet érvényteleníthető, valamint az utólagos jóvátétel eshetősége a bűnösség megállapítása szempontjából közömbös. (Kúria 1933. nov. 28. B III. 3484/1933. sz = Ugyanígy Kúria : BDtár XIX. 106.