Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

76 Büntetőjogi Döntvénytár. 86. Az, akire az adós a kielégítési alapul szolgáló vagyont a hitelező kijátszásának célzatával átruházta, ha az adós szándékát ismerte, mint bűnsegéd felel. (Kúria 1933. nov. 21. B III. 2947/1933. sz.) Indokok : ... A vádlottak azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert a vád tárgyává tett vagyonátruházási ügyleteket nem azzal a célzattal létesítették, hogy ezáltal B. Lőrinc vádlott hitelezőjének tekintendő és ellene perrel is fellépett második feleségét megkárosítsák és előle a kielégítési alapot elvonják. A panaszok alaptalanok. Az alsófokú bíróságok ugyanis helyesen vonták le azt a jogi következtetést, hogy B. Ferenc és B. Ádám tudták, hogy atyjuk, B. Lőrinc a sértett részére női tartásdíj fizetésére köteleztetett és hogy a tartásdíj behajtásának kijátszása végett ruházta rá B. Lőrinc ezen két fiára az ingatlanait és ekként a sértettet a vádlottak 100 pengőt meghaladó összeg erejéig megkárosították. De a való tényekből az is helyesen következtethető, hogy B. Lőrinc vádlott a vagyonátruházással kielégítésül szolgáló vagyonát jogtalanul csökkentette és ezzel a sértettnek mint hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiúsította, amiben az ingatlanokat megvevő fiai őt szándékosan segítették. A vádlottak tettei tehát kimerítik úgy a Btk. 386. §-ba ütköző csalás bűntettének, mint a Hs. 1. §-ába ütköző hitelsértés bűntettének az alkotó elemeit. . . = Ugyanígy Kúria : BDtár I. 270., VI. 102. 87. A II. Bn. 4. §-a alapján jogházbüntetés helyett pénzbüntetés megállapítása, mikor a 71. életévében levő vádlottnak életkorát is meghaladó törődöttsége folytán a fogházbüntetés, melyet a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel rövid időtartamban nem lehetne megállapítani, a büntetés célján túlmenőleg, a vádlott egészségét veszélyeztetné- (Kúria 1934. ápr. 5. B I. 703/1934. sz.) = A vád tárgya: közhivatalnok megrágalmazása volt. A pénzbüntetés összege 2000 P-ben állapíttatott meg. Az indokolásból: A bűncselekménynek nagy a tárgyi súlya, mert a vádlott a köztiszteletben álló koronaügyészt, az ország egyik legelőkelőbb közjogi dignitáriusát sértette meg igen durva módon, kifogástalanul teljesített hivatali ténykedése miatt. Ezt a sértést a vádlott semmisségi panasza indokaiban megismételte. Ezenfelül a vádlott a bíróság ellen is támadást intéz, mikor azt merészkedik állítani, hogy a bírák nem tisztelik a törvényt, holott a bírák egész életüket annak szentelik, hogy a törvények szellemének és szavainak érvényt szerezzenek . . . 88, Hatóság előtt folyamatban lévő ügyben az ügyfél által az ügyiratban az ellenérdekű ügyfél képviselőjére vonatkozóan használt kifejezések mentessége szempontjá-