Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

74 Büntetőjogi Döntvénytár. jének 100—100 pengőt meghaladó kárt okozott. Ezen cselekményei tehát megállapítják tíz rendű csalás bűntettét ... = Csalárd, illetőleg vétkes bukás mellett közönséges csalás külön, halmazati megállapítása : Kúria, BDtár XXIV. 94. 82. A Hs. 5. §-a szerint minősül a hitelsértés már akkor is, ha kilenc betevő súlyos megkárosítását idézte elő a pénzintézet vezetőinek gondatlan üzletvitele. (Kúria 1933. nov. 2. B I. 3675/1933. sz.) Indokok : . . . Bár a kir. Kúria elfogadja azt a következtetést, hogy a vádlottak legkésőbb 1925. november elején tudomással bírtak a vezetésük alatt álló intézet fizetésképtelenségéről, mégis a csalás bűntettét azért nem tartja megállapíthatónak, mert a vádlottaknak abban az eljárásában, hogy e$en tudomásuk dacára 1925. november és december havában, sőt még 1926. január 7-én is kosztkamatra betéteket elfogadtak, ha rosszhiszeműség fel is ismerhető, de nem ismerhető fel sem a jogtalan vag\oni haszon szerzésére irányuló célzat, sem pedig a fondorlatos tévedésbeejtés. Kimeríti ellenben a vádlottak eljárása a Hs. 4. §-a alá eső s az 5. § szerint minősülő hitelsértés tényálladéki elemeit. A vádlottak ugyanis már 1925. szeptember L óta főkönyvet egyáltalában nem, folyószámlakönyvet is csak hiányosan vezettek. Fizetésképtelenségüket — bár erről tudomással bírtak — sem a hatóságnak, sem hitelezőiknek, illetve ezek érdekképviseletének kellő időben be nem jelentették, úgyhogy a csődnyitási eljárás — W. Ottó kérvénye folytán — csak 1926. október havában indult meg. Tehát kosztkamat-betétes üzletüket 1925. november és december hónapjaiban már nagymértékben könnyelműen folytatták 1926. január 11-ig, amikor fizetésképtelenség címén végre beszüntették működésüket. Minthogy pedig azáltal, hogy nagymértékben könnyelműen folytatott üzletvitelük következtében fizetésképtelenné válván, kilenc hitelezőjük kielégítését gondatlanságból meghiúsították s minthogy e cselekményük az általuk vezetett pénzintézettel szembenálló nagyobbszámú betevőnek súlyos megkárosítását eredményezte s ezt a vádlottak előreláthatták, cselekményük a Hs. 4. §-a alá eső s az 5. § értelmében minősülő és hivatalból is üldözendő hitelsértés vétségét állapítja meg . . . 83. Az 1920: XXXVI. te. 76. §-ában biztosított oltalom alatt álló ingatlanának elidegenítésével vagy megterhelésével is csökkentheti az adós a hitelezőjének kielégítésére szolgáló fedezetet. (Kúria 1934. márc. 20. B III. 6009/1933. sz.) Indokok : ... A valóknak elfogadott tényekből, s különösen abból, hogy a vádlott az egyedüli vagyonát képező ingatlant a sértett által ellene követelése érvényesítése végett folyamatba tett per folyamatban léte alatt, amikor neki a per folyamatban voltáról a keresetnek kezére történt kézbesítése folytán már hónapokkal előzőleg tudomása volt, néhány héttel az érdemi tárgyalás és az elsőbírói ítélet meghozatala előtt, amely őt a kereset értelmé-