Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 71 Indokok : ... A panasz jogi okai a következők : A vádbeli cselekmény elkövetésekor, 1932. február hó első felében, a Hs. még nem volt hatályban Az akkor érvényben volt, a Btk. 386. §-ba ütköző csalás bűntettének fogalma alá a vádlott tette nem vonható. A Btk. 386. §-ban meghatározott bűncselekmény ugyanis csak értéktárgynak a foglalás alóli elvonása által valósul meg. A magántisztviselői fizetés azonban ilyen értéktárgynak nem tekinthető, mert nem vagyon, sem a szó nyelvtani értelmezése, sem az adótörvények szerint, amely utóbbiak éles megkülönböztetést tesznek vagyon és jövedelem között. A fizetés maga még csak követelést sem jelent, mert csak akkor igényelhető, ha már ki van érdemelve. A panasz alaptalan. A Btk. 386. §-ban kifejezett «értéktárgy» fogalma alatt a jogi irodalom és a gyakorlat szerint nemcsak testi dolgok értendők, hanem vagyoni ertékü testetlen dolgok is, tehát jogok és követelések is, amennyiben foglalás tárgyául és kielégítésére alapul szolgálhatnak ; annak kell tehát tekinteni a magántisztviselő havi fizetését is. Figyelemmel már most arra, hogy a sértettnek magas követelése volt a vádlott ellen, de más is végrehajtással lépett fel ellene, az alsófokú bíróságok helyesen vontak jogi következtetést arra, hogy a vádlottat a fizetése lefoglalható részének engedményezésénél a hitelezők megkárosítására irányuló célzat vezette, valamint arra is, hogy az engedményezés által vagyonát a valóságban jogtalanul csökkentve, a hitelezők kielégítését csorbította. A vádlott cselekménye tehát úgy a Btk. 386. §-ba ütköző csalás, mint a Hs. 1. §-ába ütköző hitelsértés bűntettének a tényálladékát kimeríti. . . 80. Kielégítési alapul szolgáló vagyon alatt — a tartozás kielégítésére szükségelt mértékig — nemcsak a biztosítékul lekötött vagyont, hanem az adósnak egész szabad vagyonát is érteni kell. (Kúria 1934. febr. 28. B III. 5533/1933. sz.) Indokok : ... A panasz jogi okai a következők : T. vádlott nem tudta, hogy banktartozása fejében a biztosítéki okirat értelmében a kötcsei 71. és 503. számú tjkvekben felvett ingatlanai is le vannak kötve biztosítékul. A biztosítékul lekötött ingatlanok értékesítése még nem történt meg s ezért kárról beszélni nem igen lehet. A gyermekeinek eladott ingatlanok ellenértékének megfelelő összegeket, sőt azoknál többet, kamatokra befizetett a sértett pénzintézetnek. Ha ezt nem teszi, csak a sértett károsodik, mert a követelése gyarapodott, de a biztosítéki ingatlanok értéke a dekonjunktúra következtében csökkent volna. Hitelsértés nem állapítható meg, ha a vagyon csökkentése csak gyengítette a hitelező biztonságát, de a vagyon fedezetül még mindig elégségesnek látszik. Az összes egyetemlegesen kötelezett adósok összvagyona pedig erre elegendőnek mutatkozott. Egyébként is a banktartozás magas összege mellett az elidegenített ági vagyon értéke oly elenyésző, hogy mint vagyoncsökkentés nem jöhet számba. Ezért helytelen az a megállapítás, hogy T. vádlott a hitelező kielégítését szándékosan és jogtalanul csorbította. Még kevésbbé állapítható ez meg 0. és P. vádlottak terhére, mert ők T. pénzügyi műveleteibe nem voltak beavatva ; még kevésbbé volt tudomásuk arról, hogy miféle ingatlanok vannak a biztosítéki okiratok szerint lekötve. Jóhiszeműen jártak el; atyjukért éveken keresztül anyagi áldozatokat hoztak, hogy a bankban a kamatokat fizethesse. Hogy atyjukat vagyoncsökkentés szándéka vezérelte volna, amikor az ő követeléseiket részben kielégítette, arról nem tudtak.