Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)
72 Büntetőjogi Döntvénytár. A panasz T. vádlottra vonatkozó részében alaptalan. Az alsófokú bíróságok ugyanis helyesen állapították meg azt, hogy T. vádlott tudta azt, hogy a kötcsei 71, és 503. tjkvben foglalt ingatlanai a bank követelésére a biztosítéki okiratokban le vannak kötve. S mint a saját vagyoni helyzetének legjobb ismerője, a vagyonátruházás idején ö tudta legjobban a valóknak elfogadott azokat a tényeket is, hogy a saját vagyona távolról sem fedezi a sértett banknál egyenes adós minőségben fennálló tartozását és vagyona a készfizető kezesek összevagyonával együtt sem fedezi azt a bank-követelést, amivel együtt tartoznak. Ezekből pedig tudta azt is, hogy kielégítési alapul szolgáló vagyonát — ami alatt a tartozás kielégítésére szükségelt mértékig nemcsak a biztosítékul lekötött, hanem egyéb szabad vagyona is értendő, — csökkenti azáltal, hogy ingatlanainak egy részét gyermekeinek eladja és ily módon a sértett banknak mint hitelezőjének kielégítését szándékosan csorbítja. Vagyonának ez a csökkentése jogtalan volt, mert az adós nincs jogosítva arra, hogy hitelezői között önkényesen különbséget téve, egyeseket más hitelezőnek tudatos károsításával a kielégí* tési alapul szolgáló vagyonából tetszése szerint kielégítsen. A hitel sértés bűntettéhez a kárnak összegszerű megállapíthatása nem szükséges. Elég, ha a kielégítésül szolgáló vagyon csökkentése által a kielégítés szándékos csorbítása bekövetkezett. Ez pedig a jelen esetben megtörtént* A panasznak a többi vádlottak javára bejelentett része alapos. A valóknak vett tények szerint ugyanis e három vádlottnak T. ellenében valódi, lejárt követeléseik voltak, amik atyjuktól megvásárolt ingatlanokkal csak részben nyertek kielégítést. Viszont nincsenek megállapítva olyan tények, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy e három vádlott az atyjának bonyolult hitelműveleteit, az ő adóstársaival közös kötelezettségek terjedelmét, az összes adósok összvagyonának értékét oly részletesen ismerhették volna, mint atyjuk, és enneld'olytán tudták volna, hogy atyjuk az ingatlanoknak részükre történt eladásával a sértett banknak mint hitelezőnek kielégítését szándékosan csökkenti, ők pedig ezt az ingatlanok átvételével szándékosan elősegítik. E tudat ellen szól az is, hogy a sértett bank a követelését az atyjuk ingatlanaira való bekebelezéssel éveken keresztül nem biztosította. E tudat hiányában pedig e három vádlott terhére bűncselekmény nem állapítható meg . . . 81. Aki fizetésképtelenségét tudva, fizetési képesség és szándék hiányában, de a fizetésképesség hangoztatásával és látszólag ezt igazoló számlák és váltók felmutatásával támogatott, az üzleti forgalommal arányban nem álló árurendeléseket eszközöl és ily módon fondorlatos megtévesztéssel kihitelezett áruk birtokába jut, csalást követ el. A csalás mellett anyagi halmazatban hitelsértés megállapítása, mikor az adós a hitelre vásárolt árukat értéken alul elzálogosította abban a tudatban, hogy az elzálogosított árukat visszaváltani nem képes és nem is fogja. (Kúria 1934. márc. 14. B III. 5904/1933. sz.) Indokok : ... A panasz szerint az elzálogosítások nem merítik ki a hitelsértés bűntettét, mert nincs adat arra, hogy ezáltal a hitelezők kielégí-