Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

72 Büntetőjogi Döntvénytár. A panasz T. vádlottra vonatkozó részében alaptalan. Az alsófokú bíróságok ugyanis helyesen állapították meg azt, hogy T. vádlott tudta azt, hogy a kötcsei 71, és 503. tjkvben foglalt ingatlanai a bank követelésére a biztosítéki okiratokban le vannak kötve. S mint a saját vagyoni helyzetének legjobb ismerője, a vagyonátruházás idején ö tudta legjobban a valóknak elfogadott azokat a tényeket is, hogy a saját vagyona távolról sem fedezi a sértett banknál egyenes adós minőségben fennálló tar­tozását és vagyona a készfizető kezesek összevagyonával együtt sem fedezi azt a bank-követelést, amivel együtt tartoznak. Ezekből pedig tudta azt is, hogy kielégítési alapul szolgáló vagyonát — ami alatt a tartozás kielégítésére szükségelt mértékig nemcsak a biztosítékul lekötött, hanem egyéb szabad vagyona is értendő, — csökkenti azáltal, hogy ingatlanainak egy részét gyermekeinek eladja és ily módon a sértett banknak mint hitelezőjének kielégítését szándékosan csorbítja. Vagyonának ez a csökkentése jogtalan volt, mert az adós nincs jogosítva arra, hogy hitelezői között önkényesen különbséget téve, egyeseket más hitelezőnek tudatos károsításával a kielégí* tési alapul szolgáló vagyonából tetszése szerint kielégítsen. A hitel sértés bűntettéhez a kárnak összegszerű megállapíthatása nem szükséges. Elég, ha a kielégítésül szolgáló vagyon csökkentése által a kielé­gítés szándékos csorbítása bekövetkezett. Ez pedig a jelen esetben megtörtént* A panasznak a többi vádlottak javára bejelentett része alapos. A valóknak vett tények szerint ugyanis e három vádlottnak T. ellené­ben valódi, lejárt követeléseik voltak, amik atyjuktól megvásárolt ingatlanok­kal csak részben nyertek kielégítést. Viszont nincsenek megállapítva olyan tények, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy e három vádlott az atyjának bonyolult hitelműveleteit, az ő adóstársaival közös kötelezettségek terjedelmét, az összes adósok összvagyonának értékét oly részletesen ismer­hették volna, mint atyjuk, és enneld'olytán tudták volna, hogy atyjuk az ingatlanoknak részükre történt eladásával a sértett banknak mint hitelező­nek kielégítését szándékosan csökkenti, ők pedig ezt az ingatlanok átvételé­vel szándékosan elősegítik. E tudat ellen szól az is, hogy a sértett bank a követelését az atyjuk ingatlanaira való bekebelezéssel éveken keresztül nem biztosította. E tudat hiányában pedig e három vádlott terhére bűncselekmény nem állapítható meg . . . 81. Aki fizetésképtelenségét tudva, fizetési képesség és szándék hiányában, de a fizetésképesség hangoztatá­sával és látszólag ezt igazoló számlák és váltók felmu­tatásával támogatott, az üzleti forgalommal arányban nem álló árurendeléseket eszközöl és ily módon fondorlatos megtévesztéssel kihitelezett áruk birtokába jut, csalást követ el. A csalás mellett anyagi halmazatban hitelsértés meg­állapítása, mikor az adós a hitelre vásárolt árukat értéken alul elzálogosította abban a tudatban, hogy az elzálogosí­tott árukat visszaváltani nem képes és nem is fogja. (Kúria 1934. márc. 14. B III. 5904/1933. sz.) Indokok : ... A panasz szerint az elzálogosítások nem merítik ki a hitelsértés bűntettét, mert nincs adat arra, hogy ezáltal a hitelezők kielégí-

Next

/
Thumbnails
Contents