Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

48 Büntetőjogi Döntvénytár. III. (Kúria 1932. dec. 13. B I. 4879/1932. sz.) Indokok : . . . A kir. Kúria a tényállás alapjául szolgáló cikkből és külö­nösen annak azon kitételéből, hogy a kapitalizmus profitéhes hada a munká­sokat földönfutóvá tette és kizsákmányolta, azt a következtetést vonta le, hogy a cikk alkalmas volt a munkásosztályt a tőkésosztály ellen gyűlöletre izgatni. A vádlott büntetésének végrehajtását a kir. Kúria azért függesztette fel, mert különösen méltánylandó körülményként tekintette azt, hogy a cikk kisebb nyilvánosságú lapban és annak is eléggé eldugott helyén jelent meg ; továbbá, mert a vádlott csupán egyetlen mondattal vétett a törvény ellen és végül, mert a kir. Kúria ettől a felfüggesztéstől az eddig büntetlen előéletű vádlott jövőbeli erkölcsi magaviseletét illetően kedvező hatást vár - . . IV. (Kúria 1933. jan. 17. B I. 4576/1932. sz.) Indokok : ... A másodbíróság ítélete ellen semmisségi panasszal éltek 1. a kir. főügyész a II. Bn. 28. §-a alapján a büntetés súlyosbítása végett és 2. a vádlott törvényhelyre való hivatkozás és megokolás nélkül a bűnösség megállapítása miatt. Az előző védekezésre való tekintettel a vádlott panaszának nyilvánvaló alapja az, hogy a balesetet maga a sértett okozta, mert a kocsiját nem vilá­gította ki, és hogy ő maga reflektort azért nem használt, mert azt meggyújtani hatóságilag tiltva volt. Ez a panasz azonban alaptalan, és mint ilyen a Bpn. 36. §-a értelmében elutasítandó volt, mert bár való tény, hogy a sértett elmulasztotta kocsiját kivilágítani, amivel utóbbi kétségkívül hozzájárult a baleset bekövetkezésé­hez, mégis a valónak vett s ez okból a Bpn. 33. §-ának végbekezdése értelmé­ben a kir. Kúriára nézve kötelezően irányadó tényállásból és különösen abból a tényből, hogy a vádlott a lámpái szolgálta gyenge világítás mellett a sötét­ségben mintegy 15 km-nyi sebességgel, tehát nem kellő óvatosság mellett, túl­sebesen hajtotta kocsiját, azt a következtetést kellett levonni, hogy az össze­ütközést elsősorban a vádlottnak ez a gondatlan hajtása okozta, annál is inkább, mert arra nézve, hogy abban az időben a reflektor használata a község belterületén hatóságilag tiltva lett volna, ténybeli adat nem merült fel. Ez okból a vádlott bűnössége a törvény megsértése nélkül állapíttatott meg. Úgyszintén alaptalannak találta a kir. Kúria a főügyész semmisségi panaszát és ezért azt is elutasította. Mert elfogadva és mérlegelve az alsófokú ítéletekben felhozott bűnös­ségi körülményeket, további enyhítőként kellett mérlegelni azt is, hogy a bal­eset bekövetkezéséhez a sértett is hozzájárult, továbbá hogy az eset óta majd­nem négy év mult el. Ehhez képest az enyhítő okok túlnyomóak lévén, a bün­tetés súlyosbítása indokoltnak nem mutatkozott. Ellenben az utóbb felhívott két bünösségi körülményt különösen mél­tánylandónak ismervén fel, a kir. Kúria arra is tekintettel, hogy ez a vádlott jövőbeli erkölcsi magatartására kedvező hatással lesz, büntetésének végre­hajtását felfüggesztette. Ezért a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. . . V. (Kúria 1933. jan. 21. B I. 5878/1932. sz.) Indokok .... A fogházbüntetés végrehajtását a kir. Kúria hivatal­ból felfüggesztette, mert a községi bizonyítvány szerint az asztalosmester

Next

/
Thumbnails
Contents