Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

RENDSZERES TARTALOMMUTATÓ. (Az első hasábban foglalt szám a jelen kötetben közölt határozat sorszámát jelöli.) 1878: V. tcikk. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Btk.) ELSŐ RÉSZ. V. FEJEZET. A részesség. Lap 13. A felbujtó csak abban az esetben nem felelős a tettes esetleges túliépáséért, ha ő a reábíráskor a tettes tevékenységét a szándékának megfelelő korlátok közé szorította és a szándéka még eshetőleg se terjedt ki a szándékától eltérő vagy azt meghaladó tevékenységre 9 61. Tettestársaság csak akkor létesül, ha a közreműködők mindegyike a tényálladékhoz tartozó olyan tevékenységet fejt ki, amely a másiknak a tényálladékhoz tartozó tevékenységét tudatosan kiegészíti. A bűnsegélyhez a közreműködők akarategységén felül szükséges az is, hogy a részesnek az a tevékenysége, amely az előmozdítás és könnyítés törvényes fogalmát betölti, arra irányuljon, hogy a tettes a bűncselekményt elkövesse 49 14. Az üzletszerűség, mint nem személyes körülmény, minden részesre külön értékelendő ; az, hogy a kerítő —- mint tettes — a cselekményeket üzletszerűen követte el, a felbujtóra nézve nem vehető tekintetbe 9 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 57. Jogos védelem határának félelmi állapotban történt túlhágása 39 75. A jogos védelem határainak menthető túlhágására csupán az hivatkozhatik, akinek javára a jogos védelmi helyzet, mint ténybeli és jogi előfeltétel megállapítást nyert 60 35. Az a szabály, hogy a büntetőtörvény nemtudása nem zárja ki a beszámítást, keretbüntetőtörvény esetében a keretet kitöltő rendeletre is alkalmazást nyer 23 VIII. FEJEZET. \ bűnhalmazat. 24. A Btk. 96. § rendelkezése arról, hogy anyagi bűnhalmazat megállapítása esetében összbüntetést kell kiszabni, miután Btk. 102. §-t a II. Bn. 22. § hatályon kívül helyezte, most már a pénzbüntetéssel sújtott cselekmények tekintetében is érvényesül a*