Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)
i v Tarialommutató. Lap 137. Az eszközcselekmény nem olvad bele a célcselekménybe, ha az valamely más bűncselekmény fogalmát önállóan vagy a célcselekmény valamely tényálladéki elemével kapcsolatban betölti 111 39. Abban az esetben, ha a vádlottat olyan bűncselekmény miatt ítélték el, amelyet a Bp. 506. § 2. bek. értelmében megkezdett szabadságvesztésbüntetése végrehajtásának, vagy az ennek a büntetésének végrehajtását meghiúsító szökésének tartama alatt követett el, nem a büntetések egységesítésének, hanem a Btk. 104. § alapján összbüntetés kiszabásának van helye 27 IX. FEJEZET. A bűnvádi eljárást kizáró okok. 54. A 16—24. évek közötti kiskorú, mint sértett, bármely bűncselekmény esetében maga is képviselheti a vádat 37 (12. Oly esetben, amikor a törvénytelen születésű leánygyermek anyja elhalt, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, magasabb erkölcsi és társadalmi okokból joghatályosnak kell elismerni a természetes atya részéről a háztartásához tartozó kiskorú érdekében előterjesztett magánindítványt is .")<> 76. Az anya feljelentése nem törvényszerű magánindítvány, ha az apa nem volt akadályozva a magánindítvány előterjesztésében és nem is bízta meg feleségét a feljelentés megtételével és csak utólag hagyta jóvá felesége eljárását . . 61 63. Oly esetben, mikor a főmagánvádló a rágalmazást tartalmazó sajtóközlemény tartalmáról 1930. szeptember hó 28. napján értesült, a magánindítvány előterjesztésének utolsó napja : 1930. december 27. volt 51 MÁsSODIK EÉSZ. VI. FEJEZET. Az alkotmány, a törvény vagy a hatóságok elleni izgatás. 94. Elítélés izgatás miatt. — I. Izgatás osztály ellen. — II—III. Izgatás hitfelekezet ellen. — IV—VII. Izgatás az állam és a társadalom törvényes rendjének felforgatására. — VIII. Izgatás a rendőrség ellen. — IX. Izgatás engedetlenségre hatóság közege ellen 76 93. Felmentés izgatás vádja alól. — I—IV. Osztályelleni izgatás vádja. — V. Házasság intézménye elleni izgatás vádja. — VI. Hitfelekezet elleni izgatás vádja 74 143. I. A Btk. 173. §-a alá eső bűntett csak akkor állapítható meg, ha a lázítás az alkotmány egyik intézményének törvényes jogai ellen irányul, vagy ha az intézmény, mint ilyen, alapjában támadtatik meg. Az országgyűlésnek az úri osztályhoz tartozó tagjai eUen történt kifakadás azonban nem az alkotmány egyik alapintézménye ellen irányul, hanem csupán az országgyűlésnek az úri osztályhoz tartozó tagjait sérti. — II. Ugyanabban a beszédben az állam és társadalom törvényes rendje, továbbá a magántulajdon ellen elkövetett izgatás esetében az 1921 : III. tc. 5. §-ában és a Btk. 172.