Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 13 napjára esett. A vádlott azonban csatlakozási kérelmét november 29-én nyúj­totta be. Nyilvánvaló, hogy kérelmét a törvényben megengedett határidőn túl terjesztette elő. A csatlakozás bejelentésére előírt határidő záros lévén,, nem tolódhatott ki annak tartama adott esetben annak folytán sem, hogy a november hó 3-ra tűzött tárgyalás az egyik fél megbizottja értesítésének el­maradása folytán folytatható nem volt és az ügy tárgyalására újabb határ­napul a mai nap tüzetett ki. 21. Az újrafelvételi eljárás rendén az alapperbeli ítélet folytán elszenvedettnél kisebb mértékben kiszabott szabadságvesztésbüntetés törvényszerű alapját képezi a kártalanítási igény megállapításának. (Kúria 1932. dec. 20. B L 5770/1932. sz.) 22. A Btk. 462. § 2. bek. rendelkezése szerint felelős a postahivatalnok akkor is. ha az ékszert tartal­mazó ajánlott levelet a tartalom ismerete nélkül tette zsebébe és vitte el magával és csak utólag győződött meg arról, hogy az ékszer értéke 2000 P-t meghalad. (Kúria 1932. dec. 19. B II. 4666/1932. sz.) Indokok : . . . A vádlott postatiszt a hivatalánál fogva kezelésére bízott ajánlott levélnek 2000 P-t túlhaladó értékű tartalmát sikkasztván el, cselek­ményét, érték alapján, a Btk. 462. § 2. bek. alá eső hivatali sikkasztás bűn­tettének kell minősíteni. A 2000 P-t túlhaladó értékkel kapcsolatban a védő részéről vitatott ténybeli tévedést a kir. Kúria nem állapította meg, mert éppen abból, hogy a vádlott az ékszert tartalmazó ajánlott levelet jogtalanul,, a tartalom ismerete nélkül tette zsebébe és vitte el magával, nyilvánvaló^ hogy a vádlott a levél tartalmát ennek értékére való tekintet nélkül eltulajdo­nítani célozta, aminthogy annak tartalmával, mint sajátjával rendelkezett még akkor is, amikor a borítékot felbontva, a benne levő ékszerek 2000 P-t túlhaladó értékéről már meggyőződött . . . 23. Hűtlen kezelést követ el a szövetkezet könyvelője azzal, hogy tudva hamis mérlegeket készített, amelyek alap­ján illetéktelen osztalék- és jutalékkifizetések történtek. (Kúria 1932. dec. 20. B III. 3406/1932. sz.) Indokok : . . . A panasz indoka egyrészt az, hogy a vádlottnak nem volt vagyonkezelési jogköre, másrészt a károsítási szándék és a jogtalan vagyon szerzésére irányuló célzat hiánya. A tényállás szerint a vádlott a Hajdúnánási Ipari és Kereskedelmi Szö­vetkezet könyvelője volt, akinek kötelessége könyvek önálló vezetése és az évi mérleg összeállítása ; a vádlott a hamis mérlegeket néhai C. András szö­vetkezeti igazgatóval egyetértve készítette el.

Next

/
Thumbnails
Contents