Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

14 Büntetőjogi Döntvénytár. Minthogy a kir. Kúria helyesnek találta a kir. ítélőtáblának azt a jogi álláspontját, hogy egy szövetkezet könyvvitele és évi mérlegének elkészítése a szövetkezet vagyonának kezelése nézőpontjából oly fontos tényezők, amelyek nélkül a vagyon kezelése teljesen lehetetlen, helyes az a jogi döntés is, amely szerint az adott esetben a vádlott a szövetkezeti vagyon kezelésével és gondozásával megbízott egyénnek volt tekintendő. Minthogy tovább a tényállás szerint a hamis mérlegek alapján történt osztalék- és jutalékkifizetések 22,080 P-t tettek ki és minthogy a vádlott szakképzettségénél fogva tudta, hogy a mérlegek meghamisítása a szövetkezet megkárosítására fog vezetni, tehát a szövetkezetnek tudva és akarva okozott vagyoni kárt, minthogy végül a tényállásból nyilvánvaló, hogy a vádlott a szövetkezet működésének törvényellenes meghosszabbítása által az őt évenként megillető jutalék további élvezését tehát jogtalanul vagyoni haszon szerzését célozta, a vádlott cselekménye a Btk. 361. és 363. §-ban meghatározott hűtlen kezelés bűntettének valamennyi tényálladéki elemét kimeríti . . . — Tudatosan alapszabályellenes kölcsönfolyósítás mint hűtlen kezeJés: Kúria BJT LVIII. 49. 1. 24. A Btk. 96. § rendelkezése arról, hogy anyagi bűnhalmazat megállapítása eseteben összbüntetést kell kiszabni, miután Btk. 102. §-t a II. Bn. 22. § hatályon kívül helyezte, most már a 'pénzbüntetéssel sújtott cselekmények tekintetében is érvényesül. (Kúria 1932. dec. 13. B III. 5272/193-2. sz.) Indokok .... Tévedett a kir. ítélőtábla, amikor a törvényszék ítéletét helyesbítve kijelentette, hogy a vádlottra az általa elkövetett két bűncselekmény miatt alkalmazott pénzbüntetés nem összbüntetés. Téves ugyanis, -fiogy •összbüntetésnek csak szabadság vesztésbüntetés esetén volna helye. A Btk. 96. § értelmében anyagi bűnhalmazat megállapítása esetében «az egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki». Az összbüntetés pedig — e § 2. bek. szerint — a bűnös által elkövetett cselekményekre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemben állapítandó meg. Ebből a rendelkezésből folyik, hogy ha a halmazatba foglalt cselekmények egyikére halálbüntetés van előírva s a bíróság azt alkalmazandónak találta, akkor a halálbüntetés is összbüntetésként lesz kiszabandó. Éppígy, ha az egyik cselekményre szabadságvesztés, a másikra pénzbüntetés van előírva, az összbüntetés szabadságvesztésben állapítandó meg. Említett elvi álláspontjától a Btk. csupán a pénzbüntetéssel sújtott cselekmények halmazata esetében tért el, amikor a 102. § értelmében pénzbüntetés minden cselekményre külön volt megállapítandó vagyis itt az egyszerű halmozás (cumalatio) elvét követte a Btk. Mint hogy azonban a Btk. 102. §-t a II. Bn. 22. § hatályon kívül helyezte, ezzel a Btk. 96. § rendelkezése arról, hogy az összbüntetés alkalmazása a pénzbüntetéssel sújtott cselekmények tekintetében is érvényesül vagyis a bíróság -a többrendbeli bűncselekmény miatt kiszabandó pénzbüntetésért is «egvüttesen egy összegben* tehát összbüntetésül köteles kiszabni . . . 25. A Bv. 3. § 2. bek. 2. pontja szerinti minősítés csak akkor áll meg, ha a sértés a sértettnek hivatása gyakorlására vonatkozik. A hivatás gyakorlása a sértett-