Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)
Biintetőjogi Döntvénytár. gólommal kapcsolatban és annak céljára elkövetett bűntettel vagy vétséggel, ami kizárja, hogy az összefoglalt bűncselekményben szereplő egyes cselekményeknek még külön anyagi halmazata állapíttassék meg. (Kúria 1932. nov. 22. B I. 4446/1932. sz.) = Kúria : Az 1921 : III. tc. 2. § 1. bek. kerettörvény, amelybe a tartalmat az 1921:111. tc.-en felül a Btk. Második Készének egyes tényálladékai adják (BDtár XVI. 105.) — Delictum complexxim : hűtlenség és közokirat hamisítás (BDtár XVI. 104.). 8. Magának az adócsalás bűncselekményének tárgyi súlyát általában sem lehet oly jelentéktelennek minősíteni, hogy az eljárásnak ítélethozatal nélkül való megszüntetése indokolt volna. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. nov. 26. B II. 8557/1932. sz.) Indokok .... A vádlottak, akik 1080 P-ért vettek egy ház-illetőséget, azért, hogy kevesebb illetéket kelljen fizetniök, a szerződésbe vételárként 800 P-t vettek fel. Az elsőfokú bíróság a főtárgyalás eredményeként a Te. 125. § alapján az ítélethozatalt mellőzte s az eljárást végzéssel megszüntette. A kir. ítélőtábla megítélése szerint azonban az eljárás megszüntetésének feltételei hiányoznak. Ugyanis magának az adócsalás bűncselekményének tárgyi súlyát általában sem lehet jelentéktelennek minősíteni. Erre vall az 1920 : XXXII. tc.-nek az a rendelkezése, hogy a szabadságvesztésbüntetésen felül minden esetben a veszélyeztetett adóhoz igazodó pénzbüntetést is ki kell szabni, melyet a megállapított legkisebb mértéken alul megállapítani nem lehet (6. §), továbbá a büntetés felfüggesztésének sincs helye (13. §). A törvénynek e szigorát nemcsak az ország nehéz pénzügyi helyzete, hanem az adómorál csökkenése is indokolja. Igaz, hogy a jelen esetben nem tesz ki nagy összeget a veszélyeztetett illeték, de sem a cselekmény tárgyi súlya nem jelentéktelen, sem a vádlottak bűnössége nem csekély s így a büntetés a jogrend védelme és sértettnek nyújtandó elégtétel érdekében szükséges . . . 9. Egyszerű gondolkozású, kisebb műveltségű és a rejtelmessé^ iránt különösen fogékony falusi emberek hiszékenységének kiaknázása gyógyító és egészségrontó hatalom színlelésével, mint csalás. (Kúria 1932. nov. 23. B II. 3591/1932. sz.) Indokok : . . . A beteg idegrendszerű, könnyen befolyásolható, együgyű és hiszékeny sértettek tudatában hamisan alakult ki a közhiedelem nyomán az a meggyőződés, hogy a meszelőárusítással, kuruzslással és jövendőmondással foglalkozó vádlott az ő egészségi állapotukra kedvező vagy kedvezőtlen befolyást képes gyakorolni. Amikor tehát a vádlott a sértetteket e tévhitükben