Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

2 Büntetőjogi Döntvénytár. II. (Kúria 1932. nov. 15. B III. 4618/1932. sz.) Indokok : ... A vádlott a tőle távozó sértettet az utcaajtóig kikísérte, a sértett újból követelte az egy pengőt, a vádlott a fizetést megtagadta, e miatt a sértett ököllel mellen és gyomron vágta a vádlottat, ez pedig a konyhakést zsebéből kirántva, a sértettet kétszer hasbaszúrta, éspedig oly módon, hogy a sértett az első szúrás után a földre esett, a vádlott rátérdelt és ily állapotban szúrta meg másodszor is a sértettet. A sértettnek a vádlott ellen intézett teljesen indokolatlan, jogtalan és súlyos bántalmazása, kapcsolatban a sértettnek ezt megelőzően a vádlott ellen tanúsított magatartásával és fenyegető kijelentéseivel, teljes mértékben alkalmas volt a vádlottban az erős felindulásnak, mint a gondolkodást, tisztánlátást elhomályosító s az akaratelhatározást befolyásoló lelkiállapotnak előidézésére és a vádlott az ebben a lelkiállapotban keletkezett ölési szándékát rögtön végre is hajtotta. Azt, hogy a vádlottban az ölési szándék bántalmaztatása előtt keletkezett volna, kizárja az a körülmény, mely szerint a vádlott az esetet megelőzően a sértettnek vele szemben tanúsított sértő és fenyegető magaviselete elől több ízben kitérni igyekezett. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott cselekményét a Btk. 281. § 2. bek. szerint minősítette . . . = Kúria : Elsősorban a tettes egyéniségét és pillanatnyi idegállapotát kell mérlegelni; ez alapon ugyanaz a bántalom konkrét esetben súlyosnak minősül, más esetben nem szolgál alapul a 281. § 2. bek. alkalmazására (BDtár XXIII. 94.). — Nemcsak súlyos testi sértés minősül súlyos bántalomként, ide eshetik a szóbeli sértés is, ha in concreto alkalmas volt a felindulás magas fokának előidézésére : EH BHT 380. — Iparostanoncnak a gazda részéről megfenyítése a házi fegyelmi jog körén belül : nem esik a 281. § 2. bek.-ben említett bántalmazás fogalma alá : BDtár XI., 155. — Súlyos bántalom : a férji jog megsértése is (BDtár XXIII. 82.). 2. A Btk. 359. §-ban írt bűncselekményt követi el az ingatlantulajdonos, aki a több jelzálogos hitelező részéről végrehajtás alá vont ingatlanán levő felépítményeket a bíróság és a foglaltató hitelezők egy részének tudta és hozzájárulása nélkül lebontatta és értékesítette. Nem szünteti meg a vádlott büntetőjogi felelősségét az, hogy ő az épületek lebontását és értékesítését annak a jelzálogos hitelezőnek hozzájárulásával eszközölte, akinek a zálogtárgyból való kielégítési joga úgy a rangsorbeli elsőbbségénél fogva, mint az igényének nagysága folytán is a legerősebbnek, sőt a zálogérték elégtelensége miatt előreláthatóan kizárólagosnak is mutatkozotL (Kúria 1932. nov. 9. B II. 1571/1932. sz.) = Ingatlan tartozékának elválasztása éa elidegenítése : EH BHT 502. BDtár VI. 9.