Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

1. A Btk. 281. § 2. bek. alkalmazása szempontjából nem csupán a bántalmazási cselekmény tárgyi súlyát, de a bántalmazó és a tettes közti viszonyt, valamint a vádlott egyéniségét és személyi körülményeit is mérlegelni kell. I. (Kúria 1932. nov. 15. B I. 4855/1932. sz.) Indokok ... Az elhalt sértett a vádlottal nevelőatyaként bánt, családtagnak tekintette, a vádlott a sértett családjával egy asztalnál étkezett, a sértettel, mint mesterével, egy szobában aludt. Bár a sértett jól bánt a vádlottal, a vádlott nem viselkedett kellő tisztelettel mesterével szemben, kihívó magaviseletet tanúsított, feleselgetett, sőt káromkodott is, s a reábízott sütemények árával gyakran nem tudott elszámolni. A vádbeli eset napján is a vádlottnak 2 pengő 24 fillér hiánya volt. Mikor a sértett egy 44 filléres tételre vonatkozó feljegyzésre azt a megjegyzést tette, hogy az nem tőle származik s kifakadva hozzátette : «Te gazember, tudod te már az én írásomat utánozni», a vádlott azt felelte : ('Emlékezzék csak Magyar úr, ezt a 44 fillért kedden meg is hoztam Sukoróról». Ekkor történt, hogy a sértett több ízben arculütötte a vádlottat, miközben a vádlott azt kiáltotta : cMagyar úr kérem, meg ne üssön, az Isten áldja meg, mert én a 44 fillért odaadtam.» Ezután a vádlott káromkodni kezdett, felkapta a sütőteknőn fekvő éles hegyes kést s azt gazdája mellébe döfte. E tényállás alapján a kir. ítélőtábla helyesen minősítette a bűncselekményt a Btk. 281. § 1. bek. szerint minősülő erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettének. A vádlottnak a sértett részéről elszenvedett bántalmazása alkalmas volt ugyan arra, hogy a vádlott lelkiállapotát oly háborgásba hozza, ami nemcsak a nyugodt megfontolás lehetőségét zárta ki, hanem az öntudatot és akaratszabadságot is korlátozta, vagyis kétségtelen, hogy a vádlott tettét erős felindulás hatása alatt követte el. Kérdés most már az, hogy az elszenvedett bántalmazás jogtalan és súlyos volt-e, mert a Btk. 281. § 2. bek. szerinti enyhébb minősítés csupán e feltételek meglétele esetén foghat helyet. Hogy a bántalmazás ilyen-e, az nemcsak a cselekmény objektív súlyától, hanem a bántalmazó és tettes közti viszonytól, a vádlott egyéniségétől és személyi körülményeitől is függ. Előre bocsátandó, hogy a sértett tettlegességére az adott okot, hogy a vádlott nem tudott elszámolni a sértett által reábízott sütemény árának egy részével. Figyelembe véve most már azt is, hogy a vádeset idején a vádlott a sértett házanépéhez tartozott, a sértett nevelőatyaként bánt vele, általában jó bánásmódban részesítette, viszont a vádlott többször tanúsított kihívó magatartást a sértettel szemben, — a kir. Ítélőtábla helyesen következtetett arra, hogy a sértett bántalmazása a Btk. 281. § 2. bek.-ben meghatározott «súlyos» bántalmazás jogi fogalma alá nem esik . . . Büntetőjogi Döntvénytár. XXVJ. 1