Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

XXIV Tartalommutató. Lap tárgyalásra szóló idézés vétele után ingatlanát eladta és a kapott vételárból hitelezőjének mitsem fizetett, egyéb vagyona pedig az adósnak nem volt : — II. aki az ellene vezetett végrehajtások idején, még le nem foglalt ingatlanát egyes hitelezőknek kielégítésükre tulajdonul átadta és ezzel a többi hitelező kielégítését csorbította ; — III. aki a per folyama alatt ingatlanának gyermeke részére tört ént ajándékozásával magát vagyontalanná tette és ezzel a hitelezők követelése behajthatatlanná vált ; — IV. aki a váltótartozása peresítésének küszöbén ingatlanát értéken alul feleségére ruházta át és ezzel hitelezője kielégítését meghiúsította ; — V. aki nőtartási díj fizetésére köteleztetvén, kielégítési alapul szolgáló ingatlanát színlelt ügylettel harmadik személyre átruházta ; — IV. aki ingatlan és ingó-vagyonára koholt követelés alapján zálogjogot engedélyezett feleségének, minek folytán a hitelező részére kielégítési alap nem maradt 41 169. Hitelsértés bűntettét követi el, aki a végrehajtási eljárás során valótlanul azt állítja, hogy ő a végrehajtást szenvedővel szemben fennálló tartozását már megfizette 131 170. Hitelsértés bűntettét követi el az adós, aki a kielégítésre szolgáló vagyona egyik részét koholt követelésnek, másik részét pedig kedvezményezett hitelezők követelésének kiegyenlítésére fordította, ily módon meghiúsítva azt, hogy az összes hitelezők az egész csődvagyonból kapják arányos mértékű kielégítésüket 132 171. Minthogy a polgári perben az alperessel szemben megállapított perköltségek közvetlenül a felperesi ügyvédet illetik meg és az alperes ingatlanára bekebelezett zálogjog a felperesi ügyvéd követelésének biztosítására is szolgált, az utóbbi sérelmére elkövetett hitelsértés bűntettét kell megállapítani, mikor a felperes az egész követelés megtörtént kiegyenlítéséről valótlan tártaimú nyugtát állított ki az alperes részére és ez alapon az alperes ingatlanára bekebelezett végrehajtási zálogjogot töröltette, minek folytán a felperesi ügyvéd elesett attól a jogától, hogy az alperes ingatlanából követelését kiegyenlítse 133 172. Jogtalanul csökkenti vagyonát az az adós is, aki egyik hitelezőjét a másik kárára vagyonából kielégíti 134. 162. Felmentés az 1932 : IX. tc. 1. §-ában meghatározott hitelsértés vádja alól, mikor a vádlott a valóban fennállott tartozásáról állította ki utólag azt az adóslevelet és telekkönyvi biztosítási engedélyt, amely okiratoknak felhasználása annak tudatában történt, hogy másnak is van már lejárt, sőt bíróilag megítélt követelése 127 103. Felmentés a hitelsértés (1932 : IX. tc. 1. §-a) vádja alól, mikor a hitelező elől elvont vagyon — csekély értékénél fogva — nem szolgált kielégítési alapul 127 164. Felmentés a hitelsértés (1932 : IX. tc. 1. §-a) vádja alól. mikor a sértettnek még a békeidőből származó követelése a korona időszaki romlása folytán az ingatlannak szóbeli szerződéssel történt eladása idején alig pár fillért tett ki, és annak valorizálását csak az utóbb életbelépett 1928 : XII. tc. szabályozta, és a vádlott jóhiszemű lehetett abban a tudatban, hogy a sértettnek másfél évtizedig nem érvé-