Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. xxv Lap nyesített követelése oly csekély értékűvé vált, hogy bár vagyontalan volt, azt rendes foglalkozásának jövedelméből kielégítheti 127 165. Az 1932 : IX. tc. 4. §-a alá esik a vádlott kereskedőnek az a tette, hogy fizetésképtelenségének beállása után a csődkérvény beadásának elmulasztásával alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára több hitelezője végrehajtási zálogjogot nyerjen 128 1H7. Nagymértékben könnyelműen és hanyagul (1932. évi IX. tc. 4. §-a) folytatja üzletét az, aki súlyos betegségének hosszú tartama alatt üzletében megfelelő szakértő erőt nem alkalmazott, s mint könyvek vezetésére kötelezett kereskedő, egyáltalában nem folytatott könyvvezetést, mérleget, leltárt nem készített, ezek miatt vagyoni állását önmaga sem ismerhette 129 166. Az 1932 : IX. tc. 4. §-ában meghatározott hitelsértés vétsége csak magánindítványra üldözhető, aminek megtételére a megkárosított hitelezőknek követeléseik tőkeösszege szerint számított többsége jogosult 129 168. Az 1932 : IX. tc. 5. §-a szerint csupán abban az esetben minősül a hitelsértés, ha a nagyobb számú betevők pénzintézettel állottak szemben. Pénzintézet: részvénytársasági vagy szövetkezeti alapon működő bank- és pénzváltóüzlet . 130 109. Az 1932 : IX. tc.-nek a Btk. XXXV. fejezete helyébe lépett 1—12. §-aiban, különösen pedig annak 1. §-ában foglalt bűncselekmény esetében — tekintet nélkül arra. hogy a vádbeli tényálladék az 1932 : IX. tcikk megalkotása előtt a Btk. 386. §-a alá esett-e vagy nem — vád alá helyezési eljárásnak most már nincs helye 91 132. Oly esetben, mikor a hitelező kijátszására irányuló cselekmény az 1932 : IX. tcikk életbelépése előtt követtetett el és — a Btk. 2. §-ára való tekintettel — nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a vád tárgyául szolgáló cselekmény a Btk. 386. §-a szerint minősül, helye van a vád alá helyezési eljárásnak 108