Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. xxm Lap mel — correctionalisatio útján — a bíróság által minő­síttetik vétséggé 73 8b\ I. Abban az esetben, ha szigorított dologházra ítélt egyén feltételes szabadságának ideje alatt bűntettet követ el, e miatt az eljárás annak a bíróságnak a hatáskörébe tarto­zik, amelyik az elítéltet szigorított dologházba utalta .... (59 1930 : XXXIV. tcikk. A törvénykezés egyszerűsítéséről. (Te.) 107. A. Te. 101. § 1—7. pontjában felsorolt, és a törvényszék, mint egyesbíróság hatáskörébe utalt bűncselekmények miatt a járásbíróság a Te. 110. §-a értelmében, a kir. ügyész­ség indítványára a 110. §-ban meghatározott esetekben eljárhat ugyan, azonban az 1921 : XXIX. tc.-nek jelenleg is hatályban levű 4. §-a szerint újraf el vétel esetében az eljárás a törvényszék háromtagú tanácsa elé tartozik az esetben is, ha az alapperben egyesbíró járt el 90 los. A Te. 110. §-a alapján a járásbíróság elé terjesztett tör­vényszéki ügyekben nincs helye büntetőparancs kibocsátá­sának 91 8. Magának az adócsalás bűncselekményének tárgyi súlyát általában sem lehet oly jelentéktelennek minősíteni, hogy az eljárásnak ítélethozatal nélkül való megszüntetése indo­kolt volna 6 1932: VI. tcikk. Az uzsoráról. 135. Folytonos, tartós bűncselekményeknél, mint aminő az uzsora vétsége is, az elévülés a jogellenes állapot meg­szűntének napján kezdődik. Az uzsora vétségének elköve­tési cselekedete a hitelezés. A hitelezési viszony pedig per­lés esetében fennáll mindaddig, míg az uzsorás követelés érvényesítése akár az uzsorás hitelező végkielégítése, akár annak elállása folytán vagy más egyéb módon meg nem szűnik » 110 134. Az 1932 : VI. tc. 20. §-ának 3. bekezdése értelmében az ezen törvény hatálybalépése előtt — tehát 1932. június 15-e előtt — elkövetett uzsora vétsége miatt is hivatalból kell a bűnvádi eljárást megindítani 109 1932: IX. tcikk. A hitelsértésről. 161. Az 1932 : IX. tc. 1. §-ában előforduló «szándékosan» ki­fejezés alatt csupán a Btk. 75. §-a szerint bűntettnél álta­lában megkívánt szándékot kell érteni, ami pedig azt je­lenti, hogy a vádlott tudatának ki kell terjednie a cselek­ménye által okozott eredményre. Ez a tudat (dolus gene­rális) azonban a büntetőjogi felelősség szempontjából ke­vesebb, mint a Btk. 386. §-ában megkívánt különleges cél­zat (dolus speciális) 126 58. Az 1932 : IX. tc. 1. §-ában meghatározott hitelsértés bűn­tettét követi el az adós : I. aki a behajtási perben kitűzött

Next

/
Thumbnails
Contents