Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjog Döntvénytár. 127 nem volna, s ennek folyományaként — tekintettel a Btk. 2. §-ára — felmentendő volna . . . 162. Felmentés az 1932: IX. tc. 1. §-ában meghatározott hitelsértés vádja alól, mikor a vádlott a valóban fennállott tartozásáról állította ki utólag azt az adóslevelet és telekkönyvi biztosítási engedélyt, amely okiratoknak felhasználása annak tudatában történt, hogy másnak is van már lejárt, sőt bírólag megítélt követelése. (Kúria 1933. okt. 10. B III. 2572/1933. sz.) Indokok .... A kir. ítélőtábla helyes jogi következtetéssel állapította meg, hogy a vádlott cselekményéből hiányzik a Btk. 386. §-ában meghatározott bűncselekménynek azon tényálladéki eleme, hogy a vádlott adósságot koholt. E mellett közönbös az, hogy a vádlott mily célból cselekedett, mert a hitelező valódi követeléséről jogosult bármikor adósától adóslevelet s követelésének telekkönyvi biztosítását kérni ; az adós pedig jogosult ezt hitelezőjének bármikor megadni az ő valódi, nem koholt tartozásáról; s a hitelező jogosult a neki valódi követeléséről adott adóslevél és bekebelezési engedély alapján ezt a követelését bármikor telekkönyvileg biztosítani, még ha tudomása is van arról, hogy másnak is van az ő adósa ellen már lejárt, sőt bíróilag megítélt követelése, és nem tartozik megvárni azt, hogy ez a másik hitelező az ő követelését ő előtte biztosítsa jelzálogjogilag ... __ 163. Felmentés a hitelsértés (1932: IX. tc. 1. §-a) 'vádja alól, mikor a hitelező elől elvont vagyon — csekély értékénél fogva — nem szolgált kielégítési alapul. (Kúria 1933. szept. 20. B I. 3599/1933. sz.) Indokok .... Az 1932 : IX. tc. 1. §-ának rendelkezése szerint az ott meghatározott bűncselekményt az az adós követi el, aki kielégítési alapul szolgáló vagyonát csökkenti, illetve vonja el hitelezői elől, vagy azoknak hozzáférhetetlenné teszi. Az alsóbíróságok azonban helyes okfejtéssel állapították meg azt, hogy az átruházott dohány kisáruda, mivel annak jövedelme az adósként szereplő vádlott eltartására szükséges létminimumot el nem érte, kielégítési alapul annyival is kevésbbé szolgálhatott, mert a foglalás alá vehető jövedelem, az elkerülhetetlenül szükséges zárgondnoki kezelés költségeit sem fedezte volna, és hogy a vádlott nem is ruházott át, illetve vont el olyan vagyont, amely kielégítési alapul szolgált. Ezért a vádlottnak bűncselekmény hiányában történt felmentése megfelel az anyagi törvény rendelkezéseinek. 164. Felmentés a hitelsértés (1932: IX. tc. 1. §-a) vádja alól, mikor a sértettnek még a békeidőből származó követelése a korona időszaki romlása folytán az ingatlannak szóbeli szerződéssel történt eladása idején alig pár