Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

122 Büntetőjogi Döntvénytár. 152. A Btk. 174. § védelmének tárgya a törvény és a törvénykezés iránti tisztelet; ez a jogtárgy meg van sértve a feldícséréssel jogerős elítélés nélkül is, csupán annak kell nyilvánvalónak lenni, hogy a tettes bűncselekményt s bűntettest akart feldicsérni és bűncselekmény tényleg elkövettetett. ^Kúria 193g okL 4< B j 4271/1933. sz.) Indokok : . . . A panasz jogi indoka, hogy a cikkben sem bűncselekménynek, sem bűncselekmény elkövetőjének feldícsérése nem foglaltatik, a cikk csak azok irányában fejezi ki szolidaritását, akiket a tömegmozgalom idejében ártatlanul fogtak el, ártatlanul szenvedtek. A megállapított tények szerint azonban az 1930. évi szeptember hó elsején tömegmozgalom alkalmával több bűncselekményt követtek el, és amiatt több vádlottat különböző vétségekért a bíróságok jogerősen elítéltek. A sajtóközleménynek az a tartalma tehát, hogy «Mindenkinek, ki velünk volt ezen a napon, a magyar proletariátus hősies táborának, a vezetőknek és a közkatonáknak, férfiaknak és asszonyoknak, kik a bátorság és hősiesség csodáját művelték, a magyar őszi napoknak ezen a legszebbikén szóljon hálás köszönetünk szava . . . nagy dolgot műveltek, úgylehet új történelmi korszaknak verték be kapuit . . . meghajtjuk előtte a proletárok szent lobogóját» stb. általában magasztalja az 19:50. szeptember 1-én történt tömegmozgalom keretében elkövetett vétségeket, s azok elkövetőit, tehát azokat is, kiket e miatt különböző bűncímeken a bíróság elítélt. Nem fogadható el tehát a védelemnek az az érvelése, hogy a cikk azok irányában fejezte ki szolidaritását, kiket az említett alkalommal értatlanul fogtak el. De alaptalan az a védelmi előterjesztés is, hogy az is kizárja a bűncselekmény megállapítását, hogy a cikk megjelenése idejében a résztvevők közül még senki sem volt elítélve, mert a Btk. 174. § védelmének tárgya a törvény, s a törvénykezés iránti tisztelet, ami a feldícséréssel jogerős elítélés nélkül is elkövethető, csupán annak kell nyilvánvalónak lenni, hogy a tettes bűncselekményt s bűntettest akart feldicsérni és bűncselekmény tényleg elkövettetett . . . = Ugyanígy Kúria : BDtár XIX. 9., XIX. 51., XIX. 89. 153. A Bp. XXXI. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a jövedéki büntető bírósági hatáskörbe utalt ügyekben nincs helye. (Kúria 1933. okt. 17. B I. 4840/1933. sz.) Indokok : . . . P. Béla aradi lakost a battonyai m. kir. fővámhivatal vezetője vámjövedéki kihágás gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte, amely letartóztatást a battonyai járásbíróság, utóbb pedig a szegedi törvényszék, mint jövedéki büntetőbíróság is fenntartott. A győri törvényszék mint jövedéki büntetőbíróság, ahová, mint az elkövetés helye szerint illetékes bírósághoz, az ügy utóbb áttétetett, P. Bélát a vámjövedéki kihágás vádja alól jogerősen felmentette és őt nyomban szabadlábra helyezte. P. Béla a kiállott előzetes fogvatartásért kártalanításra való igényének megállapítását kérte. Noha a Bp. 9. §-ának rendelkezésére figyelemmel kétségtelen az, hogy adott esetben a bíróság által elrendelt előzetes fogvatartásról van szó valamint az is, hogy a vád alól jogerősen történt felmentés ugyancsak bírói határozaton alapul, a kir. Kúria mégis szükségesnek látta annak a kérdésnek vizsgálatát,