Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 123 hogy a Bp. XXXI. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a jövedéki büntetőbírósági hatáskörbe utalt ügyekben helye van-e? Ezt a kérdést azonban az alábbi okra figyelemmel tagadólag kellett eldönteni. A Bp. 591. §-ának rendelkezése kimondja azt, hogy a Bp. a jövedéki kihágásokra vonatkozó ügyekben nem alkalmazandó. Az 1909 : XI. tc. 101. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadott (azóta már hatályon kívül helyezett (800/1916. I. M. számú rendelet, amely a jövedéki kihágások eseteiben követendő büntetőbírósági eljárást elsőízben szabályozta, akként intézkedett, hogy a jövedéki büntetőbíróság előtti eljárásra a Bp.-nek a járásbíróság előtti eljárásra vonatkozó szabályai a rendeletből folyó eltérésekkel irányadók. (R. 3. §.) Nyilvánvaló tehát, hogy a jövedéki bűnvádi eljárást elsőízben szabályozó ez a miniszteri rendelet, kifejezetten megjelöli a Bp.-nak azokat az intézkedéseit, amelyeket a jövedéki büntető eljárásban alkalmazni, illetve irányadóul tekinteni kíván, valamint az egyes eltéréseket is, amiből viszont az következik, hogy a Bp.-nek a hivatkozott rendeletben nem említett intézkedéseit a jövedéki büntető eljárásban nem akarta alkalmazni. Megerősíti ezt a magyarázatot a 31,000/1928. I. M. sz. és a jövedéki kihágások eseteiben követendő eljárás újabb szabályozásáról intézkedő és a jelenleg hatályban levő rendelet is, amely 3. §-ában ugyancsak kimondja azt, hogy a jövedéki büntető eljárásban a Bp.-nak a járásbíróság előtti eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a mellett pedig az előbbi rendelettől e tekintetben eltérően, 30. §-ában kifejezetten kimondja azt is, hogy a jövedéki büntető ügyekben a jogegység érdekében használandó perorvoslatnak is van helye. Ha ugyanis az említett rendelet akként lenne magyarázandó, hogy a jövedéki büntetőügyekben a Bp.-nak a járásbíróság előtti büntető eljárásban (Bp. XXIX. fejezet) nem említett rendelkezései is alkalmazandók, úgy nem lett volna szükség arra, hogy az előző (800/1916. I. M. sz.) rendelettel szemben, az újabb (31,000/1928. I. M.) rendelet, a jogegység érdekében használható perorvoslatot külön megengedje és kiemelje. Ezt az utóbbi intézkedést éppen az tette szükségessé, hogy jövedéki ügyekben a jogegységi perorvoslatot a bírói gyakorlat mindaddig kizártnak tekintette, míg azt az újabb eljárási rendelet kifejezetten meg nem engedte. Ez a bírói gyakorlat az 1810/1929. sz. a. hozott jogegységi határozatból kétségen kívül megállapítható. Mivel tehát a Bp. 591. §-ának általános rendelkezésével szemben, a jövedéki ügyekben követendő eljárást szabályozó rendelet nem tartalmaz kifejezett intézkedést arra, hogy a Bp. szabályai szerint kártalanítási eljárásnak jövedéki ügyekben is helye van : viszont a járásbíróság előtti eljárásról rendelkező fejezet bevezető rendelkezése — a Bp. 521. §-a — kifejezetten csak a megelőző rendelkezések alkalmazásáról intézkedik : a kir. Kúriának nem is állott módjában a kérelmezőnek esetleges kártalanítási igényét megállapítani. Ezért a kérelmet elutasította . . . 154. A Magánalkalmazottak biztosító intézeténél (Mabi) alkalmazott és hivatali esküt tett irodasegédtiszt : közhivatalnok. (Kúria 1933 aug> 8< Bsz# 2383/1933. sz.) = V. ö. az 1927 : XXI. tc. 115. és 119. §-ait, továbbá Kúria: BDtár XXIV. 184.