Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

118 Büntetőjogi Döntvénytár. 147. A polgári perben beadott kereset nem nyilvános irat. Oly esetben, mikor a per felvételi tárgyaláson a felperes annak kijelentésére szorítkozott, hogy ragaszkodik keresetéhez, a kereset tartalma azonban a tárgyaláson nyilvánosságra hozva nem lett, a kereset közlése nem hű és igaz szellemű tudósítás a tárgyalás anyagáról. (Kúria 1933. szept. 6. B L 2720/1933. sz.) Indokok : .... A jelen ügyben a bűnvádi eljárás alapja az, hogy a vádlott két nappal a perfelvételi tárgyalás után egy hírlapban hosszabb cikkben kommentár kíséretében ismertette a polgári per alapjául szolgáló keresetet ; a feljelentés szerint ez a közlemény a sértettel szemben rágalmazó kitételeket tartalmaz. Az alsófokú bíróságok a vádlottat a Bp. 326. § 1. pontja alapján a St. 44. §-ára figyelemmel felmentették. Az alsófokú bíróságok álláspontja az volt, hogy miután a perfelvételi tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint a felperes ezen a tárgyaláson azt a kijelentést tette, hogy ragaszkodik keresetlevelében előadott keresetéhez, amivel szemben az alperes elutasítást kért, a kereset a perfelvételi nyilvános tárgyaláson ismertté vált, és mivel a vádbeli cikk lényegben megfelelően ismerteti a keresetet, a vádlott a bűnvádi felelősség alól a St. 44. §-a alapján szabadul. Ez az álláspont téves. A St. 44. §-a a közlemény tartalma miatt akkor zárja ki a bűnvádi eljárást, ha az a törvényben megjelölt hatóságoknak és testületeknek nyilvános iratait vagy nyilvános tárgyalásait hü szellemben és igazán közli. A polgári perben beadott kereset azonban nem nyilvános irat, minek az is bizonyítéka, hogy a Tüsz. 94. §-a értelmében a periratok megtekintéséhez a felek beleegyezését vagy a törvényszék elnökének engedélyét kell elnyerni. De e § helyes értelmezése szerint ez az engedély sem adhat jogot arra, hogy a periratoknak sokszor igen kényes, az egyéni és családi becsületet súlyosan érintő tartalma napilapokban nagy részletességgel a közönség elé vitessék, és minden szükség nélkül a sajtó nagy nyilvánossága útján tárgyaltassék. De nem lehet szó a jelen esetben nyilvános tárgyalásnak hü és igaz szellemben közléséről sem, mert a perfelvételi tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint a tárgyaláson a felperes annak kijelentésére szorítkozott, hogy ragaszkodik keresetéhez, a kereset tartalma azonban a tárgyaláson nyilvánosságra hozva nem lett ; a kereset özlése nem hű és igaz szellemű tudósítás a tárgyalás anyagáról, ezért a közlemény tartalma egyáltalán nem fedi a tárgyaláson történteket. Igaz ugyan, hogy az alsóbíróságok arra is hivatkoznak, hogy a perfelvételi tárgyaláson a kereset ismertetve lett. Ez a megállapítás azonban iratellenes, mert a perfelvételi tárgyalásról készült hiteles másolatban az iratokhoz csatolt jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, hogy a kereset ismertetve lett volna, s az alsóbíróságok nem is fejtik ki, hogy ehhez a megállapításhoz a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmával szemben miként jutottak. Minthogy tehát e részben a ténymegállapítás az iratok tartalmával ellentétben áll és hiányos, részletesen megindokolt tényállást kell megállapítani arra az ügydöntő körülményre, hogy a kérdéses tárgyaláson tényleg megtörtént-e a kereset ismertetése? s ha igen, mily keretekben? mert e nélkül a kir. Kúriának nincs módjában a semmisségi panasz alaposságát felülvizsgálni. Amennyiben a keresetnek megfelelő, vagyis olyan ismertetése, hogy a